A legkorábbi ismert és részletes meteorológiai feljegyzéseket a Gömör vármegyei or¬
vos Bácsmegyei István (1689—1735)" írta, Domby az ő megfigyeléseit szintén alapul
vette a disszertációjában.? Ugyanitt jelentette meg számos hegyaljai vonatkozású
publikäciöjät az eperjesi orvos, Johann Adam Raymann (1690/92?-1770) is.“
A disszertáció szövege arra enged következtetni, hogy Domby nem ismerte Ko¬
máromy, illetve Keler szövegeit. Többször említette azonban Fischert, Raymannt,
Matolait, illetve Bácsmegyeit; utóbbi szerzők szerepeltetése jól mutatja, hogy a dok¬
torjelölt igyekezett tájékozódni kora hazai szakirodalmában is.
A tokaji bor egészségre gyakorolt jótékony hatása — különösen Komáromy disz¬
szertációja óta — a határainkon túl is felkeltette a tudósok érdeklődését. A nördlinge¬
ni Johann Melchior Welsch (1697-1742) 1721-ben a hallei egyetem híres professzora,
Friderich Hoffmann (1660-1742) elnöklete alatt vedte meg De vini Hungarici excel¬
lente natura virtute et usu cimmel kiadott orvosdoktori disszertációját." Ennek szöve¬
gét később a hoffmanni életműben, az ő szerzőségével többször is kiadták: 1740-ben
az Opera Omnia ötödik kötetében, 1739-ben az Opuscula medica varii argumenti cimü
kötetben" jelent meg. Domby az Opuscula medica varii argumenti-t hasznalta a disz¬
szertációjának írásakor, a szöveget Hoffmann-nak tulajdonítva. Nem csupán Domby
tévedett a szerzőséget illetően: a hazai szakirodalom többségében — Csoma Zsigmon¬
dot leszámítva, aki pontos könyvészeti adatok nélkül, de hivatkozott Welsch disszer¬
tációjára" — Friderich Hoftmannt jelölték meg a De vini Hungarici szerzőjének, az
1721-es kötetet pedig a hallei professzor értekezése első kiadásának tartották." Ettől
függetlenül Hoffmann is foglalkozott a tokaji borral: az először 1722-ben megjelent
Observationum physico-chemicarum selectiorum cimü köteteben Historia vini Tockavien¬
sis Hungarici cum ejus indole, genesi et virtute címmel közölt egy rövidebb értekezést,"
melynek tartalma részben eltér a hibásan neki tulajdonított De vini Hungarici-etöl,
Domby ennek 1736. évi kiadására is többször hivatkozott a disszertációjában."
41 Életútjáról lásd Kiss 2015. Sebastian Edzardi a pietizmust támadó kötetében arról értesített, hogy ami¬
óta Bácsmegyi a gömöri hivatalát elhagyva Udali báró háziorvosa lett Erdélyben, pápista lett belőle, és
semmilyen hírt nem hallani róla: , Ein ander hallischer Studiosus Bácsmegyi, der Schaden am Gesicht hat, ist
Medicinae Doctor geworden. Einige wenige Jahre ist erst Physicus Comitatus Gömöriensis gewesen, hernach aber
Medicus des Herrn Obristen Barons Udali. Dieser ist auch zum Papstthum abgefallen. Für 2. Jahren soll er in
Siebenbürgen gewesen seyn. Wo er sich itziger Zeit befinde, hat mir niemand zu sagen Gewufst.” Lásd EDZARDI
1729, 142.
42 BÁcsMEGYEI 1721.
43 Reimann néven is ismert. Lásd RAYMANN 1720a; RAYMANN 1720b; RAYMANN 1722a; RAYMANN 1722b;
RAYMANN 1723; RAYMANN 1724; RAYMANN 1725; RAYMANN 1726; RAYMANN 1727; RAYMANN 1730;
RAYMANN 1742.
44 Wetscu 1721. Orvoscsalad sarja, a jénai és a hallei egyetemen tanult, 1734-től nördlingeni városi orvos
lett. Életútjáról lásd BevscHLAG 1803, 540.
45 Horrmann 1740.
46 Horrmann 1739.
47 Csoma 1998, 860.
48 MAGYAR 1996. Magyar egyébként leírta, hogy nem talált korábbi elérhető példányt az összehasonlítás¬
hoz, így ő az Opera Omniából fordított.
49 Horrmann 1722.
50 Horrmann 1736.