Page 98 [98]
Az édes borokat annál inkább előnyben kell részesíteni a savanyúakkal szemben, hogy
az előbbiekben a kiválóbb, az utóbbiakban a közönségesebb alkotóelem van túlsúlyban.
Az édes borokban azok a kevés vizes, a legfinomabb sós és a földes részekben elvegyülő
olajos részek vannak túlsúlyban, amelyek a legédesebb ízt keltik a nyelv idegbimbóin,
a garatot, a gégét, a nyelőcsövet, bélcsatornát végigsimítják, a legcsábítóbb és legalkal¬
masabb táplálékanyagot nyújtják, a test tönkrement részeit helyreállítják. A savanyú
borok ezzel szemben közönségesebb, az emberi test természetére ártalmas borköves és
földes részekkel vannak telítve, amelyek nemcsak a nyelvet sújtják igen kellemetlen ízzel,
hanem a nedveket is besűrűsítik, nehezebben emésztődnek meg, táplálkozásra alkal¬
matlanok, mindenekelőtt kőképző és köszvényesítő hatásaik vannak. Hallgassuk meg
Galénoszt," aki ezt mondja az ide tartozó borokról: , Azért iszunk tehát déli borokat,
hogy a hasmenést megállítsuk, máskülönben nem használnánk, mert azok sem az étel
szétoszlatását, sem a vérképzést, sem a testnedv jó állagát, sem a vizelet eltávolítását,
sem a verejtékezést, sem a has megkönnyítését nem segítik elő."" A tudós Behrens? is
említést tesz arról, hogy a savas borokból születő borköves kéreg a belek teljes felszínét
bevonja, és úgy beleragadnak a gyomor redőibe, hogy rút és kellemetlen hányásra inge¬
relnek." Ha tehát a szőlők érése akadályozva van, tanácsos lesz azokat a savanyú borokat,
amelyeket ebben az időszakban könnyeznek ki magukból a hegyek, cukorral feljavítani,
és így tenni azokat édesebbé és egészségesebbé. Azonban a legédesebbek is, ha túlzott
mennyiségben fogyasztják őket, azáltal, hogy a vér mennyiségét növelik, a testben vérrel
telt állapotot hoznak létre, ebből a felesleges vérből pedig — ezzel minden orvostudo¬
mányban jártas egyetért — pangás, vérömleny és több más betegség származik.
Azok a borok, amelyek az erjedés kezdetén mégsem szabadultak meg a seprűs és
levegős részektől, a belekben szélgörcsös gyomorrontást okoznak, a veséket eltömítik,
nehezen távoznak a vizelettel és a széklettel, igen könnyen okoznak vesefájdalmakat,
a fej elnehezülését és más bajokat. Ezért a seprőtől megszabadított borokról azt kell
tartanunk, hogy annál hasznosabbnak bizonyulnak az egészségünk megőrzése szem¬
pontjából, minél inkább leülepedtek bennük a sűrűbb földes részek, és minél inkább
távoztak belőlük a finomabb levegős részek.
Azok a borok, amelyek minden legfinomabb, legkedvesebb résszel rendelkeznek —
mint amilyen valamennyi akár édes és spritust tartalmazó, akár édességétől megfosztott
jó hírű tokaji bor —, elsősorban ezekben a tulajdonságokban jeleskednek: igen kevés, sőt
a tudós Hoffmann állítása szerint szinte semennyi savas részecskét nem tartalmaznak;
ha valamennyit felfedeznek is bennük, azok annyira szubtilisek és illékonyak, hogy a tu¬
dós Behrens beszámolója alapján a desztilláció során a bor spiritusával együtt átmennek
a lepárlón. Ha tehát ezektől kevésbé kell várni a savnak felróható kellemetlenségeket,
mint másoktól; ha jobban meg tudnak nyitni mindenféle elzárt csatornácskákat, jogo¬
san tartják ezeket a legkiválóbbaknak és az egészség megvédésére legalkalmasabbak¬
96 Galénosz (129-216k.) ókori római orvos és filozófus.
97 Gar£nosz 1625, 76.
98 Konrad Barthold Behrens (1660-1736) német sz4rmazast orvos és történész.
99 Beurens 1710, 346.
97