Oldal 86 [86]
— a középső résznek adni a pálmát. De ezen a részen a szőlők lejtős és emelkedős, válto¬
zatos mélyedésekkel és kiemelkedésekkel tagolt helyeken húzódnak, amelyek nem csak
a Nap közvetlen sugarai számára hozzaférhetébbek, hanem a mindenhonnan vissza¬
tükröződő és visszaverődő sugarak számára is. A tudós Boerhaave, ? amikor a tűzről
és annak hőjéről a legnagyobb hozzáértéssel és választékossággal értekezik, a követke¬
zőképp fejti ki ezeknek a sugaraknak a csodás melegítő hatását: , De álljunk csak meg,
azt is alaposan meg szeretnénk vizsgálni, hogy a talajunkról vagy az épületekről, még
a hegyekről visszaverődő sugarak is kifejthetik hatásukat; így egyes helyek a Napnak
ugyanarra a látványára rendkívüli és a többi helyhez képest gyakran elég nagy hőben
részesülnek." Az alsó rész szőlői a síkságra ereszkednek le, ahol szinte egyáltalán nin¬
csenek visszaverődő napsugarak, amelyek fokozzák a hőt és az egyenesen ide bocsátott
sugarakat azoknak a fáknak a lombjai nyelik el, amelyek többnyire öltöztetik. Végül az
itt összegyűjtött és tavat képező esővíz nem csak alacsonyabb rendű táplálékot szolgál¬
tat, hanem a föld hőmérsékletét is hidegebbé teszi. Abból származtatjuk, hogy ezeknek
a hegyeknek a csúcsain kevesebb a hőfok, mivel ezeken ritkább a levegő ahhoz, hogy
a Nap sugarait összegyűjtse és kevésbé alkalmas arra, hogy visszatartsa, és mivel itt
nincsenek más sugarak, csak azok, amelyek a felhőkről visszaverődnek, ezeknek a hi¬
ánya jelentősen csökkenti a hőhatást. Az egyszerű nép abban a hiedelemben él, hogy
a kimagasló helyek annál melegebbek, minél közelebb vannak a Naphoz. Ezzel szem¬
ben a legjelesebb természettudósok hőmérővel szerzett tapasztalatai arról győznek meg,
hogy minél magasabbra megyünk a hegyekben, annál hidegebb lesz." Ezt mutatják
a legmagasabb hegyek gerincei, amelyeket mind az egyenlítői, mind a forró égövben
állandóan hó borít, és legvilágosabban a Kárpátok havasai tárják szemünk elé, hisz lát¬
juk, hogy állandóan jég és hó fedi azokat. Ki fogja tagadni ezután, hogy a talaj ezekben
az alacsonyabban fekvő szőlőkben melegebb, és hogy azokban pedig, amelyek a kissé
magasabb hegyek tetejét foglalják el, hidegebb van? Ki vonja kétségbe a továbbiakban
is, hogy nem a meredek és lejtős helyeken forróbb a nyár, és hogy nem a középső rész
szőlőt termő theatrumaiban a leggazdagabb a szüret a napfény visszaverődése miatt?
Innen érthető annak az oka, hogy a hegyaljai polgárok miért művelnek ritkábban szőlőt
a laposabb helyeken és a magasabb hegyek gerincein, és hogy miért nincs megművelve
a Tokaji-hegy csúcsa. Méltán vonta kétségbe Bátsmegi úr, hogy ezeknek a boroknak
az ismertségéhez és kiválóságához a hegyek magassága nagyban hozzájárulna, hiszen
ezt meggondolatlanul azon fő okok között tartották számon, amelynek a tokaji bor
egyedülálló tulajdonságát köszönheti." Nem érdemelnek hitelt azok a jelentések, ame¬
lyek arról számolnak be, hogy Magyarország legnemesebb borai a hegyek gerincein és
az elsőrangú tokaji bor a magas hegy csúcsán terem."
43 Herman Boerhaave (1668-1738) flamand származású orvos, a gyakorlati orvostan, a kémia és a botanika
egyetemi professzora a leideni egyetemen
44 BoERHAAvE 1732a, 104.
45 Florin Périer (1605-1647) bizonyitotta, hogy a légnyomás a magassággal csökken.
46 BAcsmecyet 1721, 331.
47 HOFFMANN 1739, 124, 143.; BEHRENs 1710, 377.
85