Oldal 85 [85]
hogy a többi oldalon néhány vadszőlőízű bor terem, ám ezek keletre, nyugatra, északra
néznek. Ezekről bővebben az Aznales medico-physici Wratislaviensesben." Nem vonom
kétségbe, hogy az említett férfiú abban az évben édesebb borra tett szert az északra
néző szőlőiből, ám úgy vélem, ezt nem azok jobb fekvésének, hanem annak a száraz
időjárásnak kell tulajdonítani, amely akkoriban uralkodott, miként arról ugyanezen
Annalesböl ertesültem.* Ha ugyanis igaz, amit a férfiú ugyanezen megfigyeléseiből
bizonyítani lehet, és amit most mi is teljes egészében jóváhagyunk, hogy a déli irányba
elhelyezkedő szőlők nagyobb forróságnak vannak itt kitéve, akkor az sem tagadható,
hogy az északiak később száradhattak ki és jobban bővelkedtek olyan nedvességben,
amely abban a forró időjárásban a szőlők termését jobbá és édesebbé tette.
VI. § Minthogy a magasabb hegyeinken a szőlők kettős vagy hár¬
mas tagban vannak, amelyek azok csúcsát, lábát és középső részét
foglalják el, a bor kiválóságát azon kívül, hogy a szőlő fekvése meny¬
nyire van kitéve a déli napsütésnek, az is befolyásolja, hogy a hegyek
felső, alsó vagy középső részéről van-e szó, amelyek közül ez utóbbi
méltán előnyösebb a másik kettőnél.
Ha valaki külön-külön kóstolja meg ezeknek a részeknek a borait, örvendetesen tapasz¬
talja, hogy az alsó rész borai hígabbak, a felsőé erősebbek, valamennyi közül a középsőé
a legédesebbek és legnemesebbek. Akik végigjárják ezeket a hegyeket, arra figyelnek
fel, hogy az alsó részen a szőlők bogyói nagyobb tömegűre nőnek, bővelkednek tápláló
nedvben, a vártnál gyorsabban kezdenek rothadni, főként száraz nyár esetén bizonyulnak
a legízletesebbnek. Ezzel szemben azt látják, hogy a felső részen a szőlők bogyói alig
érik el azt a nagyságot, kevésbé lédúsak, főként csapadékos nyár esetén lesznek kiválóak,
valamint hogy mindkét részen gyakrabban fagynak meg még a beérés elött. Toväbbä
azt tapasztalják, hogy a középső részen növekednek leggyorsabban a szőlőfürtök, a leg¬
többször itt be is érnek, elérik édességük teljességét és a tökéletes állapotukat, a legrit¬
kább esetben és a legkésőbb éri őket a fagy. Ezért méltán jutnak arra a következtetésre,
hogy a termés nemessége alapján a középső részt többre kell becsülnünk a többinél, és
ezt kell tartanunk a legkiválóbb bor termőhelyének. Az érzékeinktől kapott segítség
arra sarkall minket, hogy keressük ennek a természeti okát; ez ugyanezt fogja igazolni.
Fentebb már említettük, hogy a borok minőségében a Napnak van fő szerepe. Rész¬
ben, mivel ez érleli meg a szőlők levét, részben, mert ez teszi a földet kegyesebbé, amely
gyakran kénytelen a Kárpátok hegyeinek zordon fuvallatait megtapasztalni. Ha ezért
a hegyek középső részén süt a Nap leghatékonyabban, a hegyek lábainál vagy csúcsainál
fekvő szőlőket kevésbé melengeti, jogosan fogjuk tehát mi is — a többiekkel összevetve
41 BácsMEGYEI 1721, 330-332.
42 RayMann 1720a, 1719.
84