Oldal 123 [123]
122 = 7. HATEKONY INTERVENCIOK A NOI SZERHASZNALAT KEZELESEBEN
az alkohollal való visszaélés következményei, és kevésbé valószínű, hogy ad¬
dikcióspecifikus segítséget kérnének. Tapasztalati eredmények alapján nemek
szerinti különbség mutatkozik a diagnózis kiértékelésében, a kezelésre adott
differenciált reakciókban és a nőknek/férfiaknak szánt kezelés akadályaiban.
Nemek szerinti különbség mutatkozik a kezelési eredményekben és a metam¬
fetamin-, kokain-, ópiumszármazék- és dohányfüggőség előjeleiben is. A bű¬
nözői magatartás kutatása túlságosan az afroamerikai férfiakra összpontosí¬
tott. Számos értékelési eszközt ért kritika a torzulás miatt, amely patologizálja
a színes bőrűeket, a traumát átélt nőket, a fogyatékossággal élő egyéneket, az
erős vallási meggyőződéssel rendelkező személyeket, a szexuális kisebbsége¬
ket, az idősebb felnőtteket, az alacsonyabb társadalmi-gazdasági osztályból és
más országból származókat (Brown, 1994). A sokszínű identitású személyek
egyedi biológiai, társadalmi és pszichológiai valóságai rámutatnak arra, hogy
mekkora értékkel bír annak figyelembevétele, hogy a nemi és más társadalmi
identitások milyen módon befolyásolhatják egy rendellenesség kifejeződését.
7.2. A KEZELÉS ÉS A PROGNÓZIS NEHÉZSÉGEI
SZERHASZNÁLÓ LÁNYOKKAL ÉS NŐKKEL
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA, 2007) kutatásai szerint néhány
terapeuta és gyakornok pozitívabb prognózist vár férfi páciensek esetén, és
erősítve a sztereotípiát, miszerint a nők könnyebben fejezik ki magukat, a
férfiaknál instrumentálisabb, viselkedésalapú megközelítést alkalmaznak
(Fowers-Applegate-Tredinnick-Slusher, 1996; Klonoff és mtsai, 2000; Rud¬
man-Glick, 2001; Seem-Johnson, 1998; Wade, 2001). Az emlitett terapeutäk
elvárásai a színes bőrű, leszbikus vagy fogyatékossággal élő nők eredményeivel
kapcsolatban még alacsonyabbak lehetnek. Továbbá tanulmányok azt is kimu¬
tatták, hogy a terapeuták könnyebben szakítják félbe a női páciensek kezelését,
mint a férfiakét (Werner-Wilson-Price-Zimmerman-Murphy, 1997). Ezen
terapeuták olyan intervenciókat is alkalmazhatnak, amelyek nem veszik fi¬
gyelembe a páciens kulturális hátterét vagy képességeinek szintjét (APA, 2003;
Brown és mtsai, 2003; Jackson-Greene, 2000; Olkin, 1999; Sparks, 2002).
Az is előfordulhat, hogy a segítők nem érzékelik a nők és a lányok életé¬
nek specifikus külső stresszhatásait és kontextusait, ehelyett helytelenül és/
vagy hátrányosan felnagyítják az endogén és intrapszichikus faktorokat. Ebbe
az is beletartozik, hogy nem veszik számításba a társadalomban tapasztalha¬
to diszkriminäciöt és elnyomast (Boston Women’s Health Book Collective,
2005; Bullock, 2004; Davis-Matthews-Twamley, 1999; Marecek—-Hare-Must¬