Page 108 [108]
6.3. MÓDSZERTAN ® 107
és épp a pszichiátriára ment be detoxifikálásra, ezért vele 2014 áprilisában egy
budapesti kórházban vettem fel a mélyinterjút.
Az interjúk egyenként összesen legalább másfél órásak voltak, egy vagy
két nap alatt több részletben rögzítettem őket diktafonnal, majd jegyeztem le
a félig strukturált interjúknál is alkalmazott átírási szabályokkal.
6.3.7. Adatelemzés
A kvalitatív kutatásokban az adatgyűjtés és az adatelemzés nem elválasztható
folyamat - az adatfelvétel során szerzett tudás befolyásolja az adatfelvételt, és
az adatelemzés már a legelső adatgyűjtési fázisban megjelenik. A kutató a ku¬
tatási kérdést mindvégig szem előtt tartva gyűjti és elemzi az adatokat, miköz¬
ben reflektál a saját érzéseire, élményeire is. Különösen egy ilyen helyzetben,
ahol a kutatási kérdés az, hogy milyen élmény a várandós vagy kisgyermekes
szerhasználó anyák számára a várandósság és az anyaság, és a szerző maga is
közben válik anyává, fontos az önreflexió.
Az adatelemzéshez használt tematikus elemzés módszere az idiografikus
esettanulmányokhoz javasolt, amikor egy jelenség exploratív jellegű, mély
megértése a cél, és a minta nagysága nem nagyobb 10 esetnél, illetve az inter¬
jús technikákat megfigyeléssel és más kvalitatív módszerekkel is módunk van
kiegészíteni. Ezek a módszerek a szöveges adatok interpretációjához járulnak
hozzá. Minden szöveges anyagot - a félig strukturált interjúk (n = 20) és a
melyinterjük (n = 2) ätiratait - elemeztem, a résztvevői megfigyelés és a do¬
kumentumok a jelenség értelmezéséhez járultak hozzá. Az elemzéshez nem
használtam kvalitatív elemzői szoftvert, egyrészt mert a szakirodalom nem
javasolja (Willig, 2008), másrészt mert egy olyan szerteágazó, sok személyes
feljegyzést tartalmazó, több éves kutatómunka interpretációja történt meg,
amelyben egy szoftver alkalmazása szükségtelen határokat szabott volna.
Az első fázisban az írott szöveg olvasása és újraolvasása, valamint a feljegy¬
zések készítése történt. A szöveg újraolvasása közben kódoltam az olvasot¬
takat: összegyűjtöttem az asszociációkat, kérdéseket, összegző kijelentéseket,
megjegyzéseket, a speciális nyelvhasználatot, a hiányokat, a leírásokat.
A második fázisban azonosítottam és címkéztem a témákat. A szöveg min¬
den részére kiterjedően olyan témákat kerestem, amelyek fogalmi jellegűek, és
valamilyen alapvető mondanivalót ragadnak meg a szövegből, illetve ahol volt
lehetőség pszichológiai terminológia alkalmazására.
A harmadik fázis az elemzésben a struktúra feltárása: a témák klaszte¬
rekbe rendezése és a klaszterek közötti kapcsolatok feltárása. Az összefoglaló