Page 99 [99]
OCR Output

98 m 6. A SZERHASZNÁLÓ VÁRANDÓS ÉS KISGYERMEKES NŐK ANYASÁG-FOGALMÁNAK FELTÁRÁSA

Jelen vizsgálat kutatási paradigmája konstrukciós-interpretatív (Fassinger,
2005; Ponterotto, 2013), amely csak a kvalitatív módszerekre jellemző felfede¬
zés-központú megismerési modell. Többszörös, egyformán érvényes, társas
közegben és társadalmilag megformált valóságokat feltételez, amelynek fel¬
tárására első személyű beszámolókat (pl. naplók, interjúk) használ, és a kö¬
vetkeztetéseket a résztvevők , hangjának" hallatásával hozza meg. Interaktív
viszony van a kutató és a résztvevő között, a kapcsolat vezet a jelentés meg¬
ismeréséhez és a tapasztalat kifejezéséhez, és a kutató személyes részvétele is
megjelenik az értelmezésben (Fassinger, 2005; Ponterotto, 2013; Rácz, 2006).

6.2.1. Középponti téma és kutatási kérdések

A vizsgálat középponti témája a várandós vagy kisgyermekes szerhasználó
nők várandósság- és anyaságértelmezése. Milyen élmény a várandós vagy kis¬
gyermekes szerhasználó anyák számára a várandósság és az anyaság? Hogyan
jellemezhető a szerhasználó nők anyasághoz való viszonya? Milyen tapaszta¬
lataik vannak az anyává válás különböző stádiumaiban? Milyen (nem várt) té¬
nyezők jellemzik a szerhasználó nők anyasághoz való viszonyának alakulását?

6.3. MÓDSZERTAN
6.3.1. Feminista-fenomenológiai paradigma

A vizsgálat kvalitatív módszertannal készült feminista-fenomenoldgiai para¬
digmában. A kvalitatív vizsgálatok célja a különböző élményekhez, tapasz¬
talatokhoz való hozzáférés és azok struktúrájának, minőségének leírása a
résztvevők szempontjából. A kvalitatív kutató résztvevője az eseményeknek,
megismerésre és nem irányításra törekszik, alkalmazkodik a kutatásban részt¬
vevőkhöz. A feminista metodológiában alapelv a nők életének középpontba
állítása és annak vizsgálata, hogy milyen jelentést adnak a tapasztalataiknak
(Kitzinger, 2004). A fenomenológiai megközelítés lehetővé teszi, hogy a jelenté¬
seket a vizsgált csoport világába belépve értsük meg. A választott episztemoló¬
giai háttér lehetővé tette, hogy a központi téma meghatározásakor a résztvevők
specifikus tulajdonságai (szerhasználó, várandós) mentén közvetlenül a jelen¬
ségre vonatkozó kutatási kérdéseket tegyek fel. Az elméleti keret meghatározta
az adatgyűjtési és -elemzési módszereket. Az adatgyűjtés célja a , női hang? és
az , érvényes tapasztalat" (Kitzinger, 2004) megtalálása volt, ehhez többfajta