Seite 92 [92]
5.1. ASZERHASZNALO VARANDOS NOK JELLEMZOI ® 91
6. a gyermekvédelmi és szülői támogatás közötti feszültség növelése he¬
lyett minden erővel hatékony intervenciókat kell alkalmazni a családok¬
ban úgy, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek, és a optimális kötődés
alakuljon ki (Crome, 2010).
Megállapítást nyert számos tanulmány alapján, hogyaz egészséges anya-cse¬
csemő interakció elengedhetetlen a csecsemő optimális fejlődése érdekében. Ez
a kapcsolat súlyosan sérülhet, ha egy anya drogokat használ a terhesség alatt és
után. Bonnie (2004) szakirodalmi összefoglalója szerint az absztinencia fontos
tényező a sikeres anya-csecsemő interakciót segítő intervenciókban, valamint
az oktatás és a tanácsadási folyamat növeli az anya önbecsülését és önálló haté¬
konyságát. Schuler és munkatársai (1995) az újszülött ingerlékenysége és a tár¬
sas támogatás közötti összefüggéseket vizsgálták, bejósolva az anya-újszülött
interakciót, húsz szerhasználó és húsz szermentes, alacsony gazdasági státuszú
anya viselkedését elemezve. A Brazelton-skála használatával megállapították,
hogy a szerhatásnak kitett újszülöttek nem tartoztak az ingerlékenyebbek közé.
Az újszülött észlelt ingerlékenysége és a pozitív anyai viselkedés attól függő¬
en változott, hogy milyen volt a droghasználat funkciója. A szermentes cso¬
portban az észlelt újszülött-ingerlékenység összefüggésbe hozható volt a po¬
zitív anyai viselkedés alacsony fokával. A szerhasználói csoportban az észlelt
újszülött-ingerlékenység nem volt összefüggésbe hozható az anyai viselkedés¬
sel. Ezek az eredmények kiemelik, hogy szükséges az újszülött, a gondozó és a
környezeti faktorok együttes elemzése ahhoz, hogy a drogok közvetlen hatását
kimutathassuk az anya-gyermek interakcióban.
Brownstein-Evans (2001) húsz szerhasználó anyával végzett kvalitatív
interjús vizsgálatot különböző ellátórendszeri szinteken (ártalomcsökkentő
szolgáltatásban, fenntartó kezelésen, rehabilitációs központban), hogy feltárja
az anyaságértelmezéseiket. Minden nő arról számolt be, hogy törődik a gyer¬
mekével, és , jó anya" szeretne lenni. Az anyaságot a normatív elképzelésekhez
képest konstruálják meg. Különböző ideálokat, szerepmodelleket állítanak fel,
amihez önmagukat, a saját képességeiket, a gyermekük jellemzőit hasonlítják.
Banwell és Bammer (2006) összehasonlító kvalitatív vizsgálatot végeztek
heroinhasználó (n — 22) és különböző szocioökonómiai státuszú anyákkal (ki¬
lencalacsony jövedelmű, tizennyolc társas izolációban élő és huszonegy köze¬
pes vagy magas jövedelmű) és öt év alatti gyermekeikkel Ausztráliában. A vizs¬
gálat interjúkon és résztvevői megfigyeléses adatgyűjtésen alapult. Elemzéseik
és eredményeik alapján megállapítják, hogy a szerhasználó anyák ugyanolyan
passzív áldozatai a szegénységnek, mint az alacsony jövedelmű anyák, és a
gyermekek számára a szegénység kizáró ok a beilleszkedésben. A droghasz¬
náló anyáknak nem voltak gazdasági vagy társas tőkéi ahhoz, hogy különbö¬