Page 43 [43]
42 m 2. AZ ADDIKCIÓ ELMÉLETEI ÉS MODELLJEI
kado elényoket es örömöket (Hathaway, 2001; O’Malley-Valverde, 2004), és
a kockázatkerülés oktatásával növeli az öngondoskodásra való képességet a
szerhasználók körében (Miller, 2001).
Az ártalomcsökkentés modellje a patológiás modell ellentéteként jött lét¬
re, a szerhasználathoz köthető ártalmak csökkentésére, de a szerhasználat
feladásának feltétele nélkül. Az ártalomcsökkentő modell semleges morális
álláspontot képvisel a szerekkel kapcsolatban. Ebből a szempontból az árta¬
lomcsökkentés a patológiás modell alternatíváját nyújtja.
2.2.2.3. A fogyasztói (társadalmi) modell
A fogyasztói modell képviselői amellett érvelnek, hogy az online tér mint keres¬
kedelmi platform megjelenésével a drogokat árucikként is érdemes mérlegelni
(Mugford, 1991; Parker, 1999; van Ree, 2002; Duff, 2003; Measham-Brain, 2005;
Olsen, 2009; Brook, 2010). Ebben a keretrendszerben a droghasználat a késői
kapitalizmus szociológiai kontextusában értelmeződik, amelyben az öröm és
az örömszerzés - a patológiás és az ártalomcsökkentő modellekkel szemben ¬
központi fogalom. A nyugati kapitalista társadalmakban a fogyasztás felhívás
arra, hogy , érezzük jól magunkat" (Mugford, 1991; Measham-Brain, 2005).
Ebben a modellben a drogok egyszerű árucikkek: olyan termékek, amelyeket
azért fogyasztunk, hogy a tudat vágyott állapotát elérjük.
A szerhasználat ilyen jellegű értelmezése sokkal inkább konformista visel¬
kedésként látja azt, ami más modellben , abnormális" vagy deviáns viselkedés¬
ként jelenik meg (Duff, 2003a; Mugford, 1991; Olsen, 2009; Parker, 1999; van
Ree, 2002). A fogyasztói modell a rekreációs droghasználatot valójában nor¬
malizálja az , intoxikáció kultúrájában", amelyben az egyének azért szórakoz¬
nak, vesznek részt pihentető programokon, hogy intoxikálódjanak (, szándé¬
kos részegség" vagy „mertektelenseg”, lasd Measham-Brain, 2005; Measham,
2006).
Miközben a fogyasztás eszméje mindent átjár a nyugati társadalmakban
(Miles, 1998), az általános diskurzusban ritkán merülnek fel az illegális sze¬
rek (Bright-Marsh-Smith-Bishop, 2008). Race (2005) szerint az illegális sze¬
rek speciális szerepet töltenek be ezekben a nyugati társadalmakban. A legtöbb
»btin” a piaci elvárásoknak és a jogszabályoknak megfelelően kezelt (teljesen: pl.
alkohol, dohánytermékek; részben: pl. prostitúció, szerencsejáték, pornográfia).
A , bűnös" piacok megnyitásához a kormányzatoknak gazdasági érdeke fűző¬
dik, kivéve az illegális drogok esetében. Ezért azok a személyek, akik illegális
drogokat használnak, ellentmondásos helyzetben találják magukat: a fogyasz¬