(Kovács-Jakab-Kopp, 2001), valamint a megélt fizikai és szexuális abúzus¬
sal (Csoboth, 2006). A vizsgálatok feltárták, hogy a nők körében gyakoribb
a depresszió és a szorongásos tünetek (uo.), és hogy a házassági stressz is
jelentősebb szerepet játszik a depresszió kialakulásában körükben, mint a
férfiaknál a munkahelyi stressz. A társadalomtudományi kutatásokon túl
mégsem reflektáltak ezeknek az eredményeknek a társadalmi interpretációs
lehetőségeire (Kende, 2008) A vizsgálatok kiemelték, hogy a nők egészségét
a biológiai, hormonális és pszichés különbségek mellett a társadalmi szerep¬
rendszerben betöltött pozíció is befolyásolja (Kovács-Kopp, 2006), és negatí¬
van hat rá, hogy a nők egészsége az ellátórendszer elhanyagolt területe (Cso¬
both, 2006). Néhány speciális területen, mint a táplálkozási zavarokban, a
társadalmi (nemi) elvárások szerepe a betegség kialakulásában ismert és elis¬
mert lett (Túry-Szabó, 2000; Túry, 2003). Kende és Füleki (2006) a középkorú
nők pszichés problémáinak testi tünetekben való jelentkezését összefüggésbe
hozták az orvosi tankönyvekben és a női testtel, női szerepekkel, egészséggel
összefüggő, médiareprezentációkban megjelenő implicit tartalmakkal. Egy
vizsgálat (Neményi-Kende, 1999) a női identitás változásainak, kihívásainak
generációs különbségeikre reflektált, ami a magyar társadalomban zajló jelen¬
tős változások miatt is fontos szempont: azt találták, hogy az 1970 előtt szüle¬
tett csoport számára a hagyományos női szerepek és a hivatás által támasztott
követelmények összeegyeztetésének sikeressége, a másik csoport számára a
választással való elégedettsége definiálta a női létet (Kende, 2008). Csoboth
Csilla több kutatásában (Csoboth, 2004, 2006) felhívta a figyelmet arra, hogy
a nők fizikai és pszichés egészsége elhanyagolt terület az egészségügyben.
Kiemelte a nők krónikus betegségei hatására kialakult ártalmakat és a fiatal
nők önkárosító magatartásformáinak gyakori előfordulását (Csoboth, 2006).
A 15-24 éves női korosztályban végzett reprezentatív vizsgálatában egyértel¬
mű összefüggést talált az önkárosító magatartásformák és a fizikai, valamint
szexuális abúzus között - a nők 3096-a számolt be valamilyen fajta abúzus
megtapasztalásáról, akiknél a maladaptív megküzdési stratégiák a szerhasz¬
nálatban (elsősorban nyugtatók visszaélésszerű használata) jelentkeztek
(Csoboth-Birkás-Purebl, 2003).
A magyarországi addiktológiai tárgyú közleményekben elszórtan találkoz¬
hatunk a női szerhasználat témájával. 1986-ban jelent meg Valkai Zsuzsa Mi¬
ért isznak a nők című kötete, amely részletesen leírja az alkoholproblémákkal
küzdő nők helyzetét, szerepeit, valamint egy saját szociálpszichológiai hátterű
kutatást is közöl. Valkai (1986) szerint a női szenvedélybetegekre jellemző,
hogy betegségüket a végsőkig titkolni akarják az előítéletek, stigmák miatt,
ezért gyakori a körükben a , zugivás". Ez azonban egyre több hazugsággal,