Seite 22 [22]
1.1. A NŐI SZERHASZNÁLAT MINT TÉMA TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE m 21
működések az európai országokban is megerősödtek (részben az európai uni¬
ós intézményrendszer kialakulásának köszönhetően). A drogok és droghasz¬
nálat területén az európai adatgyűjtést az 1993-ban létrehozott Kábítószer
és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA, European
Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, http://www.emcdda.europa.
eu) végzi, amely intézmény több kiadványában (EMCDDA, 2005, 2006, 2009,
2010, 2017) felhívta a figyelmet a női szerhasználat sajátosságaira. AZ ESPAD
(Ihe European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, www.es¬
pad.org) egy sztenderdizált európai felmérést végez az iskoláskorúak (15-16
éves) alkohol- és droghasználatára vonatkozóan az 1990-es évek óta (a lányok
szerhasználatára vonatkozó eredményeket lásd a Prevalencia fejezetben).
A 2000-es évek elejéig nem volt elérhető olyan európai országközi vizs¬
gálat, amely a mentális betegségek elterjedtségét mutatta volna meg. Az első
ilyen jellegű vizsgálat (ESEMeD/MHEDEA: European Study of Epidemiology
of Mental Disorders, Alonso és mtsai, 2002) kimutatta, hogy az eurdpai po¬
puláció kétharmada megtapasztalt valamilyen traumatikus élményt az élete
során, és azok közül, akik az utóbbi egy évben tapasztalták, 1-390-nál alakul¬
nak ki PTSD-tünetek (ez körülbelül 7,7 millió főt jelent). A vizsgálatok kö¬
zel azonos előfordulási arányt találtak a nőknél és férfiaknál, de kiemelték
azt, hogy a nők esetében a trauma inkább köthető a partnerhez, valamint azt,
hogy a háború sújtotta övezetekben, mint a balkáni államok a PTSD előfor¬
dulasa 10-35%-ot Ert el (Trautman-Wittchen, 2018). A diverzitäst jöl keze¬
lő addiktológiai ellátás elméleti és alkalmazott megfontolásairól elsősorban
észak-európai példák akadnak (Room, 1996; Holmila-Raitasalo, 2005). 2014
óta az Európai Bizottság (Pompidou Group) megbízásából több feltáró jellegű
kutatás készült, amelyben a nők elleni erőszak és a szerhasználat összefüg¬
géseiről megállapították, hogy a két legsérülékenyebb csoport a szerhasználó
várandós nők és a szexmunkás nők (Benoit-Dambélé, 2015).
Magyarországon az addiktológiai kezelés és a feminista társadalomtudo¬
mányi megközelítés hatása a kutatásmódszertanra a többi posztszocialista
országokhoz hasonlóan másképp alakult, mint Európában vagy Észak-Ame¬
rikában. A nőkkel foglalkozó tanulmányok nagy része a nyolcvanas években
a szocialista típusú emancipáció és a nyugati feminizmus összehasonlításán
alapult, a kilencvenes évek után párhuzamosan kialakult egyfajta neokonzer¬
vativizmus, valamint egy feminista és civil diskurzus (Kende, 2008). A men¬
tálhigiénés állapotot vizsgáló kutatások (Kovács-Jakab-Kopp, 2001; Csoboth,
2006; Kopp-Kovács, 2006) megállapították a fiatal és középkorú nők veszé¬
lyeztetettségét a depresszió és más lelki egyensúlyzavarok tekintetében, és
ezt összefüggésbe hozták a pszichoszociális értelemben megélt vesztességgel