Page 397 [397]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Egyetemista koromban rám is nagy hatást gyakorolt ez a felfogás, éppen ezért nehéz feldolgoznom: a rendszerváltást követő három évtized az optimista polgárosodás / , kettős társadalom"-felfogások utólagos cáfolatát hozta magával. A polgári értékek elterjedésére vonatkozó várakozások, a legeufemisztikusabban fogalmazva is, nem jöttek be. És míg 1990-ben azt hittük, hogy , versenyelőnyünk" lesz a második gazdaságot nélkülözni kénytelen többi szocialista országgal szemben, azóta szembesülnünk kellett azzal, hogy valamennyi tőlünk északra elterülő posztszocialista ország (köztük a történelmi Magyarország átlagnál szegényebb régiója helyén kialakult Szlovákia, vagy a Szovjetunióba kényszerített balti országok is) lehagytak bennünket az egy főre eső össztermék terén. Sőt: a vásárlóértéken számított egy főre eső GDP terén is, bár Románia egészének átlaga lemarad Magyarország egészéhez viszonyítva; Bukarest ugyanakkor lehagyja Budapestet, a két Magyarországgal határos erdélyi régió pedig lehagyja a két alföldi magyar régiót. (Eurostat 2019) Koräbban (> 5.4.3) ideztem egy Kemény István által meginterjúvolt munkást, aki szerint az , lenne az igazságos, ha a kutató mérnök, kutató orvos jövedelme lenne a legnagyobb. Egy jó kutató keressen kétszer annyit, mint egy jó kohász." (Kemeny 1990a/1971:155) Ha a „citoyen egalitarianizmus” vagy a csalädi kereteken tülnyülö szolidaritäs gondolata nem is, a jövedelmi nivellälödäs normäja annál inkább gyökeret vert a szocialista Magyarországon. A gyakorlatban azonban a munkavállalók többsége, feltehetően nagy többsége arra törekedett, hogy többet keressen, mint amennyit egy ideáltipikus szocialista rendszer , kiutalt" volna számára. A továbbiakban a , többet keresni" stratégiák típusait fogom sorra venni a kései szocializmus korában. Ezen tipológia követése keresztbemetszi az első/második gazdaság megkülönböztetését, és ez nagyon is jól van Így. s Egyrészt, pusztán a korszak , optikai csalódása" volt, hogy a , többet keresni" stratégia kizárólag amásodik gazdaságban (és a vezetők szűk körében) létezett, és hogy az erre törekvő, egyáltalán, a vállalkozókedvű, kreatív emberek szükségképpen itt kötöttek ki, miközben az első gazdaságban kizárólag a gépies utasítás-követés maradt, nyomott bérért. Másrészt, a fogalom bármennyire hasznos, amikor egymástól gyökeresen különböző tevékenységeket fog össze, megtévesztő is lehet, mert azt sugallja, mintha a második gazdaság a (kväzi-)ällamositott szocialista gazdaság egyfajta alternatívája lett volna, viszonylagos autonómiával és elkülöníthetőséggel. . * 396 *
