6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
válás alternatívát kínál a társadalmi rétegződés káder-proletár tengelyével szemben.
(Szelényi 1992/1988:28)
Ironikus: Szelényi Iván még könyvének (1992/1988) címében is a Harmadik út
kifejezést használta, igaz, egyrészt, kérdőjellel ellátva, másrészt a magyar fordí¬
tás címében. Az eredeti angol címben ugyanis (Socialist Entrepreneurs.
Embourgeoisement in Rural Hungary) két kifejezés is kifejezetten a kapitaliz¬
musra utal.*
s Végül fel lehetett fogni a második gazdaságot úgy is, mint amely a polgári
társadalom előképe, bázisa, lehetősége.
Volt tanárom, a kitűnő Ludassy Mária figyelemre méltó eszmetörténeti longue
durée-be helyezi felfogásának változását:
meg kell gyónnom, hogy a hagyományosan szintén előkelő helyen szereplő tulajdon¬
jog [kiemeles az eredetiben — D. Cs.] természeti jogként való tiszteletét 20—25 évvel
ezelőtt biztos nem vallottam olyan büszkén és egyértelműen... [Később azonban] a tu¬
lajdonjog és a polgárlét , konstans konjunkciójának" kérdését kénytelen voltam átgon¬
dolni, és 200—300 éves késéssel arra az eredményre jutni, mint Locke és Adam Smith,
Condorcet és Benjamin Constant: a tulajdonosi szabadságot éppúgy , restaurálni?"
kell egy európai értelemben vett polgári kibontakozás követelésekor, mint politikai
szabadságjogainkat, mint a gondolatszabadságot... Eddig a polgár mindig a szabad¬
ságharcos , citoyen"-t jelentette számomra, ezentúl kénytelen voltam a bourgeois-t is
rehabilitálni [utolsó két kiemelés tőlem — D. Cs.], mivel Magyarországon a honpolgá¬
rok hősi harcai sorra elbuktak, ám az önző burzsoá gazdasági szubverziója sikeresnek
bizonyult. (Ludassy 1990:735)
Miközben Szelényit bevallottan Juhász Pál (Manchin-Szelényi 1990/1985:379;
lásd még Juhász 1991) inspirálta a „megszakitott polgärosodäs” koncepciö ätve¬
telében; időnként azonban mintha úgy látná, hogy kollégája inkább az állampol¬
gárosodást hangsúlyozza.
105 Az entrepreneurs - vállalkozók megfeleltetés egyértelmű lett volna, de amagyar polgárosodást
nehéz más nyelvekre fordítani. A magyar polgári kifejezés és képzett alakjai jelentésükben sokkal
árnyaltabbak, mint a francia tulajdonos polgár (bourgeois): állampolgári (citoyen) öntudatot
éppúgy implikálhat, mint bizonyos életmódot, életstílust, habitust, mentalitást stb. Jellegzetes
módon azonban az akkor már két évtizede angolszász nyelvterületen élő és szociológusként
működő Szelényi Iván sem talált jobb kifejezést a polgárosodásra, mint az embourgeoisement
(1992/1988).