Page 391 [391]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
jelenség: legális, féllegális és de jure illegális, de gyakran megtűrt magángazdasá¬
gi tevékenységek képlékeny körvonalú konglomerátuma. Népszerűségét — nem
művelői, hanem a tágabb értelemben vett szociológiai gondolkodás képviselői
körében - bizonyos mértékben éppen az magyarázza, hogy az 1970-80-as években
nagyon változatos módon lehetett értelmezni:
s az államszocialista rendszer elveivel azonosulva fel lehetett fogni pusztán
pragmatikus -— remélhetőleg ideiglenes — engedménynek, ami pusztán segíti
moz
az embereket, hogy jobban éljenek, s ezáltal erősítette a rendszert.
Például a mezőgazdasági kistermelésben, a téeszesített parasztoknak engedélye¬
zett minibirtokokon (az ún. háztájiban). Ez egyébként, a korabeli — és gyakran
későbbi — közvélekedéssel szemben, egyáltalán nem számított hungarikumnak:
a Szovjetunióban pl. 1965-ben a téeszparasztok háztájiban, a megművelt föld
1%-än állították elő a hús 4096-át és a tojás 67%-ät. (Kornai 1993:112) Bulgäriä¬
ban (1985-ben) a megművelt földterület 12,890-án tenyésztették a csirkék 3796 -át,
a hüs 46,6%-ät es a tojás 53,196-át. Romániában (1965-ben) a megművelt föld
6,590-a nyújtotta a burgonya 35,1%-ät, a gyümölcs 45,2%-ät, valamint a hüs
43,1%-ät (Hunya 1990:151-153). A szovjet tömb orszägaiban azonban - Lengyel¬
országot nem számítva, ahol eleve nem is szerveztek téeszeket — a tendencia az
volt, hogy az 1980-as évekig fokozatosan visszaszorult a háztáji jelentősége (noha
az élelmiszerellátás egyáltalán nem javult).
s Fellehetett fogni a második gazdaságot úgy is, mint amely egy új társadalmi
modell előképe, bázisa, lehetősége; egy radikálisan megreformált szocialista
és/vagy az (állam)szocializmus és kapitalizmus közötti harmadik utat kép¬
viselő társadalomé.
..nem a kapitalizmus restaurációja megy végbe, hanem egy új szocialista társadalmi
formáció van kialakulóban lkiemelés tőlem — D. Cs.]. Ez az új formáció egy olyan
vegyes gazdaság, amelyben a domináns bürokratikus újraelosztási koordinációs me¬
chanizmushoz (vagyis etatista termelési módhoz) mindinkább olyan piaci koordiná¬
ció (vagyis kisáru-termelési mód) járul, amelyben a polgárosodás, vagyis kispolgárrá
ideológiája sszocialista szektornakx minősít, azaz a bürokratikus állami és szövetkezeti szektor, a
második gazdaság pedig a hivatalosan engedélyezett családi kisüzemekből álló formális magánszektor
és az informális magánszektor összessége." (Kornai 2012/1992:118) Ily módon azonban az , informális
gazdaság" egy , formális" és egy ,informális" részből állna, miközben meggyőződésem szerint a két
szféra minden szinten egymásba csúszott, illetve szimbiózist alakított ki. Az elnevezések , logikájánál"
is fontosabb azonban, hogy a közgazdász Kornaival szemben e sorok szerzője a szociológusok által
gyakrabban használt , második gazdaság" fogalmát próbálja újragondolni.
+ 390 *