OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G a hatalom szorításából. ...ami természetesen nem jelenti azt, hogy — másfelől — történeti tényezők és folyamatok nem játszottak volna fontos szerepet abban is, hogy a kelet-európai országok mai veszélyes kényszerpályájukra sodródjanak, illetve e pályán maradjanak. (Hankiss 1989:14-15) 6.5 A , HATALOMRA KERULT” MUNKASOSZTALY, , VÁLLALKOZÓK", POLGÁROK" 6.5.1 A , tiszta típusok? és a történelem nem éppen tiszta sodrása A két rendszer, tehát a kapitalizmus és a szocializmus, legalábbis ideáltipikus változataiban, inkompatibilis egymással, tűz és víz, nem lehet azokat ,,elegyiteni”. s Az ideáltipikus kapitalizmusban - legalábbis hívei szerint — az , Adam Smith-féle" racionális, önérdekérvényesítő, haszonmaximalizáló egyének konkurenciaharcából áll össze a leghatékonyabb gazdasági rendszer, amely ugyanakkor a legigazságosabb is. — (A ténylegesen létező kapitalizmus kritikusai számos diszfunkcióra tudnak rámutatni, például, hogy olyan egyenlőtlenségek alakulnak ki, amelyek újratermelik magukat, s ezek gyakran illúzióvá változtatják a , legrátermettebbek kapják a legtöbbet" elvet; vagy rá tudnak mutatni arra, hogy a rendszer optimális működése időnként tömegek kizsigerelésével, vagy éppen , feleslegessé" minősítésével jár stb.) s Azideáltipikus szocializmusban - legalábbis hívei szerint — a gazdasági- és társadalmi döntések minden szinten a racionális, igazságos, hosszú távú szempontok által motivált állam által meghatározottak, az intézményes és egyéni cselekvők feladata ezen állami tervek és döntések végrehajtása, maximális odaadással, a célokkal és eszközökkel teljes mértékben azonosulva. — (A ténylegesen létező szocializmus kritikusai számos diszfunkcióra tudnak rámutatni, például, hogy a rendszer irányítói képtelenek annyi információt megszerezni, amennyire szükségük lenne, miközben a ténylegesen megszerzett információmennyiséget is eltorzítják annak gyűjtése időszakában, majd nem tudják hatékonyan felhasználni azt; hogy a rendszer irányítói képtelenek az indoktrináció és a fegyelmezés kombinációjával elérni a szükséges munka-motiváció kialakulását; hogy a puha költségvetési korlát és a növekedés-fixáció miatt a rendszer szükségképpen pazarol, s csak a hiány újratermelésében hatékony stb.) (6.4 táblázat) s 386 "