OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) felfogásáról lásd Dupcsik 2015c:107-122) ezért itt csak a szerzőpáros által érzékelt, leírt, elemzett — és konstruált tradicionalitás kérdésére fogok összpontosítani. Fél és Hofer bevallottan nem tipikus falut kerestek a saját jelenükben — hanem egy olyan falut, ahol sajátos körülmények hatására a lehető legnagyobb mértékben megmaradtak azok a tradicionális viszonyok, amelyek valaha tipikusak lehetettek (vagy inkább: valaha az ideált jelentette a parasztság többségének). Átányról úgy látták, hogy ilyen falu. Olyan községet kerestünk, ahol a társadalmi intézmények működése, az emberek közötti kapcsolatok stílusa lehetőleg sokat őriz a régi paraszti állapotból és viszonylag kevessé mutatja a fölbomlás, átalakulás jeleit. Nem átlagos községet kerestünk, mely a magyar faluk többségére jellemző utóparaszti típusokhoz tartozik, s ahol a paraszti életforma felbomlásának (depeasanting) folyamata előrehaladt. A községben megfigyelt, följegyzett anyagban szintén a régies vonásokra fordítottunk nagyobb figyelmet. (Fel-Hofer 2010/1969:26) Pontosabban: a szerzők e túlélő tradicionális világot az átányi kisbirtokos, a nem nagyon gazdag, de nem is nagyon szegény parasztok között találták meg; ők az sátányiság" megtestesítői, és egyúttal a tradicionalitás hordozói. S bár a szerzők reflektálnak rá, szerintem pusztán ezzel nem oldják meg a problémát, amit az jelent, hogy a kisbirtokosok, az átányi , korrekt parasztok" kisebbséget alkotnak a faluban — nagyjából hasonló arányban, mint az ország egészében: 1935-ben a 715 szämbavett ätänyi gazdasägböl 435 (60,7%) kisebb volt öt holdnäl. „A järässal, tájjal, országgal való összevetés mégis egy-két százalékkal vagy ezrelékkel kedvezőbbnek [kiemelés tőlem — D. Cs.] tünteti fel Átány birtokmegoszlását..." (Fél-Hofer 2010/1969:67) Átányon a 15-20 holdas gazdaságoknál húzódik a határ, amely fölött a birtok kiegészítő kereset és munkavállalás nélkül eltarthat egy parasztcsaládot. 1935-ben az átányi birtokok mintegy 8096-a ennél kisebb volt [orszägosan: a birtokok 85%-a tiz holdasnäl kisebb, további 8,890-a tíz-húsz holdas — D. Cs.] s ugyanekkor a mezőgazdasági keresők 47,896-ának semmi földbirtoka nem volt [orszägosan: 46% - D. Cs.]. [...] Alz 1945ös] földreform után Átány lakosságának csaknem 9096-a földbirtokos lett, ezeknek a földbirtokosoknak a túlnyomó többsége, több mint 7096-a azonban továbbra is rá volt utalva földje megmunkálása mellett kiegészítő keresetre. (Fél-Hofer 2010/1969:69) Sőt: az egy-egy család tulajdonában álló birtok („a föld", kint ,a határban") is tipikusan fizikailag széttagolt. , Egyesek több felől örökölt, vásárolt földje 50-60 «375 *