OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G ,értelmiségi fazonnak" nem okvetlenül. Művei elsőrendű valóságismeretet tartalmaznak, de csak akkor, ha semmi mást nem akarunk ezek segítségével megismerni, mint hogy hogyan gondolkodtak a korabeli , egyszerű emberek." 6.4 MEGSZAKÍTOTTSÁG ÉS FOLYTONOSSÁG A TÁRSADALOMBAN 6.4.1 , A múltat végképp eltöröljük" A marxista ideológiában volt egy beépített anti-tradicionalizmus, söt, mült-ellenesség: az ,ősközösség felbomlásától" egészen a kapitalista jelenig a történelem szenvedés, kizsákmányolás, és az ellene folytatott (osztály)harc felvillanásainak sorozata. A kizsákmányoló társadalmi rendszereknek megvolt a maga funkciója a történelmi fejlődés egy bizonyos fázisában, de ez megszűnt a legfejlettebb ipari országokban, ahol a népes munkásosztály állítólag karnyújtásra került a szocializmus kialakításától. A marxizmus 20. századi — lenini — továbbfejlesztése szerint ehhez akár 0 fős munkásosztály is elegendő, ?"" ha a marxista pártnak elégséges fegyveres ereje van a hatalom megragadásához. A hivatalos felfogásból következett, hogy a konkurens (szélsőjobboldali) totalitarizmust, a fasizmus gyűjtőkifejezés alá szervezve, ugyancsak ,, a kapitalizmus érdekeit képviselő" típussá minősítették. Konkrétabban, Magyarországon: a hivatalos marxista felfogás szerint 1918-ig lehetett némi funkciója a kapitalizmus kiépítésének, de miután megteremtődött az a munkásosztály, amely képessé vált a hatalom megragadására, és 1919-ben, a Tanácsköztársaság epizódjában ezt , bizonyította" is, a tőkés viszonyokra alapozó bármely rendszer csak ,az Ellenség uralmát" jelenti. Ez határozta meg a Horthy-korszak képét, amelyet kezdetben gyakran le is fasiztáztak. A Kádár-korszakban némileg , enyhült", de még mindig teljesen negatív maradt a korszak megítélése, miközben megjelent egy másik, de csak részben elítélhető főnökei. Semmi politikailag kényes nem hangzott el, az újságíró pusztán bányatechnikai szempontból adott olyan baromságokat a szájába, amit valaki, aki akkor már majdnem harminc éve föld alatt dolgozott, semmiképp sem mondhatott. 38 S Magyarországon azért már legitimnek tekinthető mértékre volt , feltupírozható" a létszám: a Kádár-kor reprezentatív történelmi összefoglalása, a , Tízkötetes" szerint 1910-ben a magyar tarsadalom 42,5%-a , munkas” volt (Hanak 1978:428—431). Táblázatos formában ezt az adatot még a kiváló Romsics Ignác rendszerváltás utáni összefoglalása is megismétli (1999:50), noha már az átellenes oldal főszövegéből kiderül, hogy ezt az adatot nem veszi komolyan. (1999:51) A meghökkentő szám úgy jött ki, hogy az ipari munkässäghoz (az össztärsadalom 10,1%-a) hozzáadtak egy sor más társadalmi réteget, mint a mezőgazdasági munkásokat, napszámosokat, házicselédeket (?), vagy a sorkatonákat (??) is. + 372 +