Page 373 [373]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
,értelmiségi fazonnak" nem okvetlenül. Művei elsőrendű valóságismeretet
tartalmaznak, de csak akkor, ha semmi mást nem akarunk ezek segítségével
megismerni, mint hogy hogyan gondolkodtak a korabeli , egyszerű emberek."
6.4 MEGSZAKÍTOTTSÁG ÉS FOLYTONOSSÁG A TÁRSADALOMBAN
6.4.1 , A múltat végképp eltöröljük"
A marxista ideológiában volt egy beépített anti-tradicionalizmus, söt, mült-el¬
lenesség: az ,ősközösség felbomlásától" egészen a kapitalista jelenig a történelem
szenvedés, kizsákmányolás, és az ellene folytatott (osztály)harc felvillanásainak
sorozata. A kizsákmányoló társadalmi rendszereknek megvolt a maga funkció¬
ja a történelmi fejlődés egy bizonyos fázisában, de ez megszűnt a legfejlettebb
ipari országokban, ahol a népes munkásosztály állítólag karnyújtásra került a
szocializmus kialakításától. A marxizmus 20. századi — lenini — továbbfejlesz¬
tése szerint ehhez akár 0 fős munkásosztály is elegendő, ?"" ha a marxista pártnak
elégséges fegyveres ereje van a hatalom megragadásához. A hivatalos felfogásból
következett, hogy a konkurens (szélsőjobboldali) totalitarizmust, a fasizmus
gyűjtőkifejezés alá szervezve, ugyancsak ,, a kapitalizmus érdekeit képviselő" tí¬
pussá minősítették.
Konkrétabban, Magyarországon: a hivatalos marxista felfogás szerint 1918-ig
lehetett némi funkciója a kapitalizmus kiépítésének, de miután megteremtődött
az a munkásosztály, amely képessé vált a hatalom megragadására, és 1919-ben,
a Tanácsköztársaság epizódjában ezt , bizonyította" is, a tőkés viszonyokra ala¬
pozó bármely rendszer csak ,az Ellenség uralmát" jelenti. Ez határozta meg a
Horthy-korszak képét, amelyet kezdetben gyakran le is fasiztáztak.
A Kádár-korszakban némileg , enyhült", de még mindig teljesen negatív maradt
a korszak megítélése, miközben megjelent egy másik, de csak részben elítélhető
főnökei. Semmi politikailag kényes nem hangzott el, az újságíró pusztán bányatechnikai
szempontból adott olyan baromságokat a szájába, amit valaki, aki akkor már majdnem harminc
éve föld alatt dolgozott, semmiképp sem mondhatott.
38
S
Magyarországon azért már legitimnek tekinthető mértékre volt , feltupírozható" a létszám: a
Kádár-kor reprezentatív történelmi összefoglalása, a , Tízkötetes" szerint 1910-ben a magyar
tarsadalom 42,5%-a , munkas” volt (Hanak 1978:428—431). Táblázatos formában ezt az adatot
még a kiváló Romsics Ignác rendszerváltás utáni összefoglalása is megismétli (1999:50), noha
már az átellenes oldal főszövegéből kiderül, hogy ezt az adatot nem veszi komolyan. (1999:51)
A meghökkentő szám úgy jött ki, hogy az ipari munkässäghoz (az össztärsadalom 10,1%-a)
hozzáadtak egy sor más társadalmi réteget, mint a mezőgazdasági munkásokat, napszámosokat,
házicselédeket (?), vagy a sorkatonákat (??) is.
+ 372 +