Page 366 [366]
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
A „sajät-csoport” tagjai
+ nem-cigänyok — a romäk/cigänyok az egyik legeröteljesebben elutasitott
„mässäg-csoport”.
Mivel erről már korábban részletesebben írtam (Dupcsik 2009a, 2018b), most
csak a korábban használt ,egy zsebében több van" történetet idézném fel teljes
terjedelmében:
Egy öreg cigány férfi jön a Népszínház utca felől, a főtörzs elébe lép, tiszteleg, és kéri
az igazolványát. Zsíros, darabokra hullott személyi kerül elő a zsebéből. A rendőr csak
az ujjai hegye között tartva megnézi:
— Ebbe nem írtak be munkahelyet. Hol dolgozik?
Az öreg egy kék útlevelet [ami tehát nyugati országokba utazásra is feljogosította
a tulajdonosát — D. Cs.] vesz elő:
—Tudniillik egy évig kint voltam Svájcban, csak a múlt héten jöttem haza.
— Mit csinált kint?
— Muzsikálgattam, amikor kedvem volt hozzá, ha nem volt kedvem, utazgattam,
szórakoztam -— az útlevelet lapozgató rendőrre néz. — Gondolom, maguknak is van
ilyen, és mehetnek, ahová akarnak.
A kötekedés nyilvánvaló, a rendőr komor arccal adja vissza az igazolványokat.
— Ne lássam még egyszer ezt a személyit, cseréltesse ki. Jó éjszakát.
Ha nem tartana tőle, hogy felírom, a főtörzsőrmester most biztosan mondana
valamit, így csak megigazítja a derékszíját, és meghív egy üdítőre a félig már bezárt
Szolnoki Halászcsárdába.
— Mit szól hozzá: milyen hangon mert beszélni velem? És az a legszomorúbb, hogy
meg is engedheti magának, mert egy zsebében több van, mint nekem a bankban.
Próbálom mellékvágányra terelni a beszélgetést:
— Mielőtt a rendőrséghez jött, mivel foglalkozott?
— Érettségiztem, és kitanultam a villanyszerelő szakmát. (Moldova 1988:122—123)
Tisztázzuk: a rendőr még csak ürügyet sem próbált keresni az igazoltatáshoz — az
egyetlen számba jöhető , indok?" a férfi cigány volta lehetett. A valójában zakla¬
tásnak tekinthető igazoltatásra a férfi visszaszúr, kihasználva, hogy éppen a
rendőr kérésére vette elő az útlevelét, ráadásul a rendőrök utazási korlátozásairól
korábban, szokatlan módon még maga Moldova is kinyilvánította, hogy a rendszer
bornírt paranoiája mutatkozik benne, semmi más. Majd ugyanez a rendőr, aki
botrányosnak tartja, hogy egy cigány látványosan többet keres, mint ő, és meg¬
alázónak, hogy nem tehet ez ellen semmit, még ugyanezen beszélgetésben