DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Mivel kamaszkorom és fiatal felnőttkorom egy része az 1980-as évekre esett,
megint nem pusztán a szakirodalomból ismerem ezt az attitűdöt. A számos
jobbnál jobb" megnyilvánulás helyett egy sóhajt idéznék egy tizennyolc éves
gyilkos meghallgatása után: , Nincs benne megbánás, az ő generációjának nem
sokat jelent a másik ember élete [kiemelés tőlem — D. Cs.]. Olvastam valahol,
hogy egy amerikai gyerek tizennyolc éves korára már tizennyolcezer gyilkosságot
látott a tévében - a mi gyermekeink sem sokkal kevesebbet [kiemelés tőlem — D.
Cs.]." (Moldova 1988:441) Ebben a korszakban Magyarországon kettő — ponto¬
sabban, a korabeli fél-vicc szerint másfél — tévécsatorna volt, el nem tudom
képzelni, hogyan jöhetett volna össze ennyi , látott gyilkosság".
Apropó: állandó toposz volt, hogy , régen" — tehát a Rákosi- és Horthy-korban
vagy a dualizmus idején, mennyivel jobb volt a közbiztonság... A mítosszal
szemben azonban a bűncselekmények száma csak az 1960-as években kezdett
növekedni, de az 1980-as évekig az 1930-as évek szintjét közelítette meg ismét
(6.15 ábra). Lehet, hogy Ferenc József királysága alatt is túl sok tévét néztek az
emberek?
1892 1900 1910 1920 1930 1939 1950 1960 1970 1980 1990 1995 2000 2010
6.15. ábra. 10 000 lakosra jutó ,emberölés és összes egyéb külső okok" következtében
elhunytak szama, 1892-2010
Forras: KSH 1996:226-227, az 1995 utani adatok: KSH STADAT
A Bűn az élet írásakor kamasz nemzedék azóta az ötvenes éveibe lépett, és nyo¬
masztóan sok tagja hasonló , bölcsességeket" mond például , a mai fiatalokról",
meg hogy , bezzeg régen milyen közbiztonság volt", mint Moldova ,,sajat-cso¬
portja" annak idején. Nem mondhatjuk, hogy nincs valamilyen, a politikai rend¬
szerváltásokon túlnyúló társadalmi-kulturális folytonosság Magyarországon.