6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
rendszer e két területen is hagyta lepusztulni"" az infrastruktúrát, kizsigerelte a
humán munkaerőt, amelyet elsősorban az előző korszakból örökölt munkaerkölcs
(6 6.1.3) és a legális, féllegális, illegális pluszjövedelmek változatos kombinációja
( 6.5) hajtott. A továbbiakban a két — az én példányaimban együtt több mint
ezeroldalas — kötet következő motívumait próbáltam meg rekonstruálni:
6.3.M1. Moldova ,,sajat-csoportja”, ezzel szoros összefüggésben
6.3.M2. a „lepu-kultüra”, illetve
6.3.M3. a ,másságcsoportokról" (kiemelt hangsúlyokkal a melegekről) alko¬
tott kép.
6.3.M4. Végül: a , saját-csoport" családról és gender-szerepekről vallott fel¬
fogásáról lesz szó.
6.3.M1. Moldova „sajät-csoportjät” a negyvenes-ötvenes korosztälyba tartozö,
heteroszexuális, nem-cigány, nem-értelmiségi (attitűdöket felmutató) férfiak
alkotják.
Ahogy a zsidó legenda szerint harminchat igaz ember léte tartja fenn a világot, úgy
támaszkodik a MÁV is Berendiék?" korosztályára, az ötven-hatvan év közti vasuta¬
sokra. Ezek az emberek, akik még a háború előtt tanulták ki a vasutat, teljes szívvel
kötődnek a munkájukhoz... Újabb, hasonló nemzedék nem jön utánuk; egy régi, felelős
munkaerkölcs utolsó mohikánjai ök [kiemelesek tölem - D. Cs. — ...], nekik köszön¬
hető, hogy a vasút minden romlása ellenére még ma is különb, mint az átlagos magyar
vállalatok. (Moldova 1984/1977:11—12)
A csoport tagjai tipikusan munkacentrikusak, időnként munkaalkoholisták,
rendpártiak, az utasítás/végrehajtást és fegyelmezést tartják a paradigmatikus
emberikapcsolat-típusnak, mind össztársadalmi, mind magánéleti szinten. A
magánélet gyakorlatilag csak a — munka prioritásának teljesen alárendelt — csa¬
lädra korlátozódott (0 6.3.M4), mert ezen túlnyúló magánéleti kapcsolataik
szűkösek, ha léteznek egyáltalán. Moldova érezhetően nagyra tartja ezeket az
embereket, akik gyakran mutatnak szociopatákra?" jellemző személyiségvoná¬
sokat és magatartást.
#1 Kommentár nélkül: , itt bármikor le lehetne forgatni egy 1930 körül játszódó filmet, a környezethez
egy ujjal sem kellene hozzányúlni - illetve a házak külsejét rendbe kellene hozni, mert azokban
az években biztos különbül nézhettek ki." (Moldova 1988:83)
372 Jelen esetben teljesen felesleges lenne , anonimizálni", a szóban forgó Berendi Tibor ferencvárosi
állomásfőnök nemcsak a maga korában számított ismert figurának, de 2021-ben Wikipedia
szócikkel is rendelkezik, amelynek természetesen Moldova könyve az egyik forrása.
373 Az erősnek tűnő kifejezést alátámasztó történeteket és megnyilvánulásokat lásd lenn.