Seite 352 [352]
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
s 21 felvidéki betelepült?" — noha maximálisan 15 holdat kaphattak csak az
áttelepülés után (viszont nem tudtak kellőképpen beágyazódni a helyi tár¬
sadalomba, amely így könnyebben odavethette őket az üldözőknek);
s 30-40 parasztgazdálkodó, , akiket túlzással sem lehet már gazdagnak ne¬
vezni", például Závada nagyszülei is
+ végül a tradicionálisan legmódosabb családok tagjai (Závada nem ad pontos
számot, de a többi érték alapján húsz-egynéhány vagy legfeljebb harminc¬
egynéhány család) (a lista teljes elemzése: Závada 2006/1986:198-206).
Tehát a tótkomlósi kuláklistán szereplők mintegy harmada lehetett , igazi" gaz¬
dagparaszt — a többiek olyan csoportokból kerültek ki, amelyeknek legnagyobb
része nem került fel a listára.
Országosan is hasonló helyzet volt: 1949 elején
s 63 300 gazdaság számított kulákgazdaságnak,
s 71600 gazdaság szerepelt a kuláklistán, de ebből
— 21900 családot nem földje, hanem jövedelme stb. miatt, míg
— 36 300 kulákhatár alatti (325 hold) családot is felvettek. (Pet6—Szakacs
1985, pontos oldalszám megadása nélkül idézi Závada 2006/1986:385)
Ha viszont valaki felkerült erre a listára, akkor a föld elvesztése (, odaadása") sem
jelentette, hogy onnan lekerülhetett: túl kellett élni a korszakot. A kötelező be¬
adások rendszerét csak az 1956-os forradalom alatt a második Nagy Imre-kormány
törölte el, majd a Kádár-kormány november 12-én (visszamenőleges, október
25-i hatállyal) helybenhagyta és eltörölte az összes beszolgáltatási hátralékot is.
(Závada 2006/1986:456) , A hajszolt nyomorgás helyett jött a háborítatlan szű¬
kölködés, a nyugton hagyott szegénység, a zaklatás nélküli nincstelenség." (Závada
2006/1986:457) Az 1956 után 6,5 holdon gazdálkodó Závada nagyapa 1959
legvégén lépett be a téeszbe - s nyilván ettől nem független esemény, hogy 1960
májusában, 64 évesen meghalt. (Závada 2006/1986:459)
360 Az ún. csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény alapján, sokszor ürügyén az ismét elveszett
dél-felvidéki sávból kitelepített magyar parasztok. Akik kárpótlásként kapták az , anyaországban"
azt a földet, amiért, nagy eséllyel — mivel ők sokkal kevésbé ágyazódtak be a helyi közösségbe,
ez pedig jobban növelte a kuláklistára kerülés valószínűségét, mint a ,vagyon" (Bolgár 2011) —
egy-két évvel később üldözni kezdték őket.