Page 337 [337]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Mindenki más azt hitte, hogy öngyilkosságot követek el, hiszen a könyvtár a Statisztikai Hivatalban büntetőtábor volt. Akiket nem akartak kirúgni, de azért el kellett tüntetni őket a Hivatalból, lerakták a könyvtárba. Engem viszont éppen véglegesítettek. Őrültségnek tűnt tehát, hogy a könyvtárba menjek. Ez utólag életem egyik legjobb döntésének bizonyult. [...] A KSH könyvtárában töltött három évem alatt csináltam szociológust magamból. Elolvastam, ami csak a kezembe akadt Max Webertől René Konigig. [...] Széval igy lett belőlem ilyen botcsinálta szociológus [az utolsó mondat sorrendje megváltoztatva — D. Cs.]." (Szelényi 2008/167:168) Szelényi 1964-ben Ford-ösztöndíjjal egy évet töltött Amerikában, ennek következtében jobban tudott angolul és több nyugati kapcsolattal rendelkezett, mint a legtöbb korabeli szociológus. 1973-tól 1975-ig az MTA Szociológiai Intézetében dolgozott, a végén már osztályvezető, tudományos titkár és a Szociológia szerkesztője. Fő területe a város- és regionális szociológia, és már ekkor megfogalmazta azt a felismerését, amelyet egyik legfontosabb eredményének tartok: a közhittel ellentétben az (állami) redisztribúció nemcsak csökkenti az egyenlőtlenségeket, de rendszerspecifikus egyenlőtlenségeket termel és újratermel. 1973-ban indult a kritikai értelmiség ellen a keményvonalasok offenzívája (amelyről akkor még nem lehetett tudni, hogy az utolsó lesz). A , filozófusper," ami valójában a Politikai Bizottság határozata volt hét értelmiségi?" pártból és munkahelyéről való kizárásáról (Vajda-Dérer 1989, Weiss 2010); illetve a Darabbér-per is. Haraszti Miklós magyar-filozófia szakos egyetemi hallgató radikális didiákmozgalmakban való részvétel miatt rendőri felügyelet alá került. Abbahagyta az egyetemet, munkásként dolgozott, és a tapasztalatairól írta a Darabbér (1989/1979) című szociográfiát. , Honoráriuma" nyolc hónap felfüggesztve, , államellenes izgatásért." Egyik felejthetetlen részletében így ír: Ők, ezek, nekik, tőlük (kiemelés tőlem — D. Cs.] — [...] A vezetést, az utasítást adókat, a döntéshozókat, a munkaadókat, a bérfizetőket, az irányítás látótávolban is messzelevő embereit és azok embereit [jelenti]. Az ismerteket és az ismeretleneket együtt, a tegezett művezetőt, a magázott mérnököt és a tetszikezett igazgatót együtt, a titkárnőket, a normásokat, a meósokat, a gyári újságot és a rendészetet együtt. ... az ők túllép a gyárfalon, és minden indulat nélkül átfogja mindazt, ami kívül, felül és távol van és nem a beszélő hatalmában, amitől bármilyen áttekinthetetlenül, akár szinte csak sejthetően a beszélő függ, kap, irányítódik, vagy egyszerűen csak idegen: 344 Öt filozófus: Bence György, Heller Ágnes, Kis János, Márkus György és Vajda Mihály, valamint két szociológus: Hegedüs András és Márkus Mária. * 336 ¢
