Page 336 [336]
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
adatokat: miközben egyesekben máig illúziók élnek a szocialista kor társadal¬
mának , szociális érzékenységét" illetően, 1978-ban, arra a kérdésre, hogy , kiket
kell az államnak anyagilag támogatnia", a válaszadók
s egyharmada (3390-a) válaszolta, hogy , azokat, akik szegényebbek, rosszabb
körülmények között élnek";
s fele (5090-a) válaszolta, hogy , azokat, akik munkájukkal, magatartásukkal
kiérdemlik";
s kevesebb, mint hatoda (1796-a) válaszolta, hogy , senkit sem [kiemelés tőlem
— D. Cs.] kell támogatni". (Ferge 1998:116)°*
Harmadik portré: Szelényi Iván (1938)
A már többször idézett interjújában Szelényi Iván érdekes képet vázol indulásá¬
ról: ,egy süllyedő polgári-értelmiségi családban" született, , egy süllyedő, foko¬
zatosan proletarizálódó pasaréti, valamikori úri villában" (Szelényi 2008/1988:164)
nőtt fel.
Egy érdekes kohorszba tartozom, amely kimaradt a , fényes szelekből" de kimaradt az
1957 utáni rövid ideig tartó radikalizmusból is. Egy szkeptikus kohorsz tagja vagyok.
1945—49-ben túl fiatal voltam ahhoz, hogy megigézhessen a kommunizmus, mire
felnőttem, a körülöttem lévő világ túl abszurd volt már ahhoz, hogy lelkesedni tudtam
volna érte. Ez a generáció, az 1936—42 körül születettek korcsoportja tehát politikai¬
lag megőrizte ártatlanságát. Sokunkat persze elcsábított a karrierizmus kísértése.
(Szelényi 2008/1988:165)
Szelényi nem lépett be a kommunista pártba.?? , A marxizmussal szemben a
szkepszis jellemzett, de nem voltam antimarxista." (Szelényi 2008/1988:167) Az
egyetem után, állítása szerint a véletlennek köszönhetően került a KSH-ba , havi
800-ért”.* (Szelényi 2008/1988:167) Kezdetben , rémes statisztikákat" gyártott,
majd átkerült az intézmény könyvtárába.
341 Az 1980-as és 1982-es ismétlés idején csökkent a ,,csak-az-érdemeseket” és a , senkit" válaszolók
aránya, hogy aztán 1984-re szinte pontosan a korábbi értékek álljanak vissza.
342 Az utólagos múlt-átírásokkal szemben (— 6.6) érdemes leszögezni: 1948 és 1989 között a
kommunista párt létszáma volt, hogy meghaladta, de általában megközelítette az egymilliót
— tehát a nagykorú népesség tíz-egynéhány százaléka párttag volt.
343 1960-ban az átlagos havi kereset 1575 forint volt. (KSH 1996:195)
.335 +