Oldal 334 [334]
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
tudományos munkatársa lett, szakmai szempontból mintha nem tudta volna
kihasználni. Ugyanakkor az is nagy eredmény, hogy emigrációja alatt, majd utána
sem csábította el a politika vagy a tágabb értelemben vett közélet: visszatérése
után három évig? az MTA Szociológia Intézet igazgatója volt, és még hetvenes
évei második felében is kutatásokat vezetett.
Méghozzá nem is akármilyeneket: két alkalommal is megismételte az 1971-es
országos reprezentatív cigánykutatását. Bár jómagam sokra tartom Kemény más
munkáit is, például amunkáskutatásokról született beszámolókat (c 6.5), a 21.
század elejére a cigánykutatásai szinte kitakarják életműve más darabjait. Erről
viszont nem írok többet, hiszen korábban már részletesen megtettem: Dupcsik
2009a:180-184; ebben a kiadásban ötvennégy alkalommal szerepelt Kemény
István teljes neve — többek között az ajánlásban is.
Második portré: Ferge Zsuzsa (1931)
Hezitáltam, amikor fent Kemény István bátorságát ellenpontoztam, de végül nem
engedtem az öncenzúra csábításának. Inkább ezen a szöveghelyen jegyzem meg:
ahhoz is kell tartás, hogy egy félelmek (hommage a Bibó István), görcsök, bűnök
által torzított társadalomban valaki úgy tesz, mintha normális világban élne, és
végzi a munkáját, amely történetesen a társadalom professzionális megismerése.
Úgy vélem, ez Ferge Zsuzsa stratégiájának lényege, és ha így van, akkor manap¬
ság sokat tanulhatnánk tőle.
Idővel a szegénység lett Ferge egyik legfontosabb témája, de ebből kevesebb
konfliktusa származott, mint Keménynek, mivel ő a szocializmus jelenében
stöbbszörösen deprivált társadalmi helyzetről" beszélt, valamint kihangsúlyoz¬
ta a jelenség prekommunista múltra visszanyúló gyökereit is (lásd pl. 1998).??"
Gyanítom, hogy nem, vagy nem elsősorban önvédelmi szempontok miatt (arról
nem is beszélve: e sorok szerzőjének e ponton talán már nem kell bizonygatnia,
hogy mennyire fontosnak tekinti a történelmi megközelítést.)
Ferge már a Szalai-tanszék utáni években járt egyetemre, így közgazdaságta¬
ni diplomát szerzett (1953-ban), majd a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH)
került. A KSH rétegződéskutatási osztályán , csendes forradalom" részese lett: a
338 És nem ,egy évig", ahogy a Wikipedia-szócikk — e sorok írásakor — állítja.
3839 Bár történészek szerint sokszor vitatható módon: , Ferge Zsuzsa becslése szerint 1870 körül a
magyar társadalomban 659 volt a szegények aránya, 1910-ben pedig 50—5596. [...] Nyilvánvaló
képtelenség 60—65, illetve 50—5596-os szegénységről beszélni a dualizmus kori Magyarországon.
Az azonban tanulságos, hogy még ez a becslés is csökkenni látta a társadalmon belül a szegények
arányát a tárgyalt időszakban." (Kövér 1998:91)
* 333 "