Oldal 268 [268]
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT
5.1 táblázat. Erdei , kettős társadalom"-koncepciója
A történelmi nemzeti társadalom A modern polgári társadalom
s 1. Az egyház s 1. A kapitalista vállalkozás
+ 2. Az állam s 2. A kisipar és a kiskereskedelem
s 3. Az uradalom s 3. Szabad értelmiségi pályák
s 4. A történelmi arisztokrácia + 4. A polgári arisztokrácia
s 5. Az úri középosztály s 5. A polgári középosztály
s 6. A nemzeti kispolgárság + 6. À kispolgärsäg
s 7. A munkásság
Forrás: Erdei 1980c/1943—1944
1) Manapság egy BA egyetemistától sem lenne elfogadható az eljárás: Erdei sé¬
májában hol társadalmi csoportokról ír, hol konkrét, vagy éppen nem is olyan
konkrét intézménytfegyüttesek)ről, mint , az állam" vagy ,az egyház", ?? hol pedig
intezmenytipusokröl, mint „az uradalom,” „a kapitalista vállalkozás."
2) Erdei itt már nem rendi társadalomról írt, noha szinte mindenki így hivat¬
kozik rá (csak példaképpen: Szelényi 1992/1988 vagy Manchin-Szelényi
1990/1985:390). Az Erdei által itt használt , történelmi nemzeti társadalom", a
legóvatosabban megfogalmazva is furcsa fogalom. A , nemzeti" jelzőt önmagában
nehéz lenne másként értelmezni, mint hogy ezek szerint a , polgári társadalom"
, nemzetietlen" volt. Van valami hihetetlen irónia abban, hogy a szélsőbaloldali
fordulatot vett szerző — legalábbis hallgatólagosan — ebben egyetértett a kora¬
beli jobboldal hamis és inkorrekt minősítésével.
Másrészt: , történelmi"? Erdei olyan társadalmi csoportokról ír, amelyek a
szigorúan vett rendiség korszakában még nem is léteztek, mint az ,úri
252 Egyes számban. Erdei ugyanakkor már , az egyházról" szóló első bekezdésben megkülönbözteti
egymástól a hierarchikus, nagybirtokos, kvázi-államegyházi jellegét sokáig megőrző katolikus
egyházat, és a református egyházat, amely sokáig ,a magyarság üldözött népi egyháza volt" —
hogy aztán már az első bekezdés végén eljusson az általánosításig: ,ma már mindkettő... nagyjában
hasonló egymáshoz." (Erdei 1980c/1943—1944:301) Mégis, a következő tizenhárom bekezdés
zömében a különbségekről szól. , Egészen másfajta a református egyház köreiben feltámadt
politikai állásfoglalás. [...] Egy népi magyar radikalizmus eszméje alakult ki erről az oldalról..."
(Erdei 1980c/1943—194.4:303) Vagy amikor a papság két típusáról, az úri papról és a népies papról
ír: ez a felosztás elvileg kettévágja mindkét egyházat. Mégis, az előbbi kapcsán megjegyzi:
, Különbség van azonban az effajta katolikus és református papság között. A református pap a
nép felől álló kuruc hajlamú úr..., aki liberális és demokratikus felfogású [kiemelés tőlem - D.
Cs.], és az úriságnak mindig a népiesebb változatát képviselte. A katolikus papság viszont ebben
a korszakban sem vetkezte le a birodalmi egyház felsőséges magatartását, és most is a »feudalisabb«
változata az úri értelmiségnek." (Erdei 1980c/1943—1944:304) Mindezt az 1. Az egyház című
fejezetben. Az összes többi egyházról, a görögkatolikusokat is beleértve, az utolsó néhány sorban
esik szó. ,E kisebb egyházak azonban annyival kisebb körét foglalják magukban a népességnek..."
(Erdei 1980c/1943—1944:304) Valóban: összesen 14,396-át, míg a reformátusok aránya 1930-ban
20,996 volt. (Balogh Margit és Gergely Jenő alapján: Gyáni 1998:350)
* 267 +