Seite 261 [261]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Nem így van azonban a mai magyar faluban. Mivel a polgári átalakulás még nem ment végbe, egyszerre fennáll a rendi és a polgári tagozódás. [...] Tehát egyszerre kétfajta társadalmi rendszer is tagolja a magyar falu társadalmát, aminek az a következménye, hogy a magyar falu nemhogy egyszerű társadalomszervezet lenne, hanem nagyon is szövevényes. Alapnak mondható mégis a rendi tagozódás, azonban ezt át meg átjárja a polgári osztályrétegződés, tehát végeredményben mindkét szerveződés osztja a falu társadalmát. S ha ehhez hozzávesszük a falvak típusainak gazdag változatait, akkor igazán nem mondhatjuk, hogy a magyar falu egyszerű társadalmi képlet. Van olyan Jfalutípusunk, amely tökéletesen rendi szervezetű, van olyan, amely már tökéletesen átalakult és köztük az átmenetnek végtelen változatai helyezkednek el [kiemelés tőlem — D. Cs.]. (Erdei 1974/1940:146) Erdei utoljára idézett gondolata alapján egy skála feszíthető ki, amelynek egyik végpontjában a , tökéletesen rendi szervezetű" falu, másik végpontjában pedig a ,már tökéletesen átalakult", tehát a polgári falu áll (pontosabban, , segíthetnénk" Erdeinek, a rendi és a polgári falu ideáltípusa). Erdei azonban — mint általában — átgondolatlanul fogalmazott: nem hangsúlyozta, hogy ez a skála aszimmetrikus, tehát a , rendi térfélen" sűrűsödés figyelhető meg, míg , polgári falu" ideáltípusához közeledve az empirikus példák hamar meg-, majd teljesen elfogynak. ,Már tökéletesen átalakult, polgárosult" település? Erdei elemzéseiben gyakorlatilag nem is találkozunk ilyennel. Vegyük szemügyre például a Futóhomokot, Erdei 1944 előtti korszakának legismertebb művét, az egyetlent, amelynek újramegjelentetését 1945 után engedélyezte. , Nincs Magyarországon mezőgazdasági kultúra, polgárosodási igény és kulturális szintemelkedés, amely különb lenne e mezővárosokénál." (Erdei é. n./ 1937:61) Látszólag egyértelmű kijelentés, szinte már a mezővárosi polgárosodás dicshimnuszát várjuk, amit a szöveg egyes pontjain meg is kapunk... de, újra meg újra sorakozik a számos , de." Először is: a Futóhomokban Erdei egyértelműen megfogalmazta, hogy a polgárosodás modernizációs termék. Pontosabban, tett erre vonatkozó egyértelmű célzásokat: ,,a mult [19.] század második felében a polgárosodás és kapitalizálódás kezdetén..." (Erdei é. n./1937:80.)! Máskor a korszakhatárt korábbra teszi, 41 Vagy, az alföldi híres , brandjeiről" állapítja meg, hogy ezek , mind olyan helyen teremnek, ahol száz esztendővel ezelőtt még pusztaság volt..." (Erdei é. n./1937:73) »A paraszti társadalom belső rétegződése a 18. és 19. század fordulóján kezdett kialakulni, amikor a foglalások befejeződtek és városok, földesurak határuk birtokviszonyait véglegesen rendezték. Ez a történeti oka és előzménye annak, hogy az alföldi parasztság életében a 19. század a legnevezetesebb korszak s ez az egy század fejlődése különbözteti meg minden: nyugati paraszttól. Ebben a században gazdasági alapjai szerint szétbomlott a nagyjában és egészében egységes 242 * 260 +
