Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000030/0000

A magyar szociológiai gondolkodás története 1990-ig

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Dupcsik Csaba
Title (EN)
The History of the Sociological Imagination in Hungary until 1990
Field of science
Szociológia / Sociology (12846), Történettudomány / History (12970), Eszmetörténet, szellemtörténet, tudomány- és technikatörténet / History of ideas, intellectual history, history of science and techniques (12981)
Series
Károli könyvek. Monográfia
Type of publication
monográfia
022_000030/0229
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 230 [230]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000030/0229

OCR

5. AZ ELBUKASOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLOGIA 1938 ES 1948 KOZOTT 5.1 A FEJEZET SZOKATLAN KORSZAKOLASAROL 5.1.1 Egy rejtett rendszervaltas — 1938 Grosschmied Sándor Károly Henrik, háromszáz évvel korábban Magyarországra migrált — majd újra meg újra magyar etnikumba tartozókkal keresztbeházasodó — német ősök leszármazottja, 1938-ban, amikor éppen divatos volt a korábban magyarosított családnevek visszanémetesítése, úgy döntött, hivatalosan is felveszi addigi írói álnevét. Az innentől kezdve Márai Sándornak nevezett író, aki magára az akkor már (és még) nem túl népszerű polgári jelzőt (Dupcsik 1997a, 2008) használta, a korszak egyik legjelentősebb magyar írója volt, aki 1948-ban emigrált a kommunista hatalomátvétel elől,"" haláláig nem tért vissza, még látogatóba sem, végrendeletében pedig megtiltotta, hogy könyveit kiadják Magyarországon, amíg itt vannak az orosz csapatok. Márait nem könnyű tehát a kétosztatú jobb-bal mezőbe besorolni (bár , természetesen" rendszeresen megpróbálkoznak ezzel). Márai Hallgatni akartam (2013) című esszéisztikus visszaemlékezései szerint e két, fent említett dátum a magyar társadalom egésze szempontjából is fordulópontot jelentett. Az ő megfogalmazásában az addig , csak" , torz, a múlt liberális hagyományait inkább elsikkasztó, mint üldöző, félfasiszta... [kiemelés télem — D. Cs.] közigazgatás és társadalomvezetés" innentől kezdve vált , leplezetlenül és kegyetlenül, a náci ideológiával vetekedő" rezsimmé. (Márai 2013:43) 1938 együttal az Anschluss’?! eve is volt, utólag tehát nem kellett különösebb éleslátás annak felfedezéséhez: innentől egyenes út vezetett a második világháborúhoz, illetve ahhoz, hogy abba Magyarország ismét német oldalon lépjen be (és veszítse el ismét). A (nem zsidó) középosztály, Márai nem eléggé szabatos, de erős képekkel megragadott kifejezése szerint, a , magyar polgári társadalom" többsége üdvözölte az akkor már évek óta tartó jobbratolódás 1938-ban szintet lépő folyamatát: 190 S ez nem egy fordulat következménye: a lenti idézetek tőszomszédságában, nemcsak akommunista veszélyre hivatkozó Horthy-rendszerről, de a Tanácsköztársaságról is csak kritikai hangon ír. 51 A náci Németország bekebelezte Ausztriát; a nyugati nagyhatalmak eltűrték az első világháború után kötött békeszerződésekben explicit megtiltott lépést. + 229 +

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.03 MB
Permalink to jpg
022_000030/0229.jpg
Permalink to ocr
022_000030/0229.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu