Seite 224 [224]
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN
1848 előtt, tehát a rendi társadalom idején, a házatlan zsellérek egy része a
nagybirtokon élt és dolgozott cselédként, , főállásban", de gazdasági jelentőségük
kisebb volt — hiszen az úrbéres parasztság többi része ingyenmunkára, tn. ro¬
botra volt kötelezve. Az uradalmi cselédek száma és jelentősége az úrbéres vi¬
szonyok eltörlése (a ,jobbágyfelszabadítás") után nőtt meg. Miközben a cselédek
hivatalosan sajátos munkakörülmények között élő bérmunkások voltak, akik a
törvény előtt jogilag egyenrangúak a méltóságos úrral, a munkaadójukkal, a
valóságban az 1930-as években is feudális nagyurak szolganépe voltak.
Nagyapa elégedett volt. , Ilyen vót az a jobbágyvilág" — mondta merengve, a kor, amelyet
ő körülbelül alz 18]80-as évekig számított, s amelynek elmúltát szomorú főbólingatá¬
sokkal gyászolta. Ez megzavart. Nagyapa nem örült a jobbágyvilág eltűnésének? ,, Haj,
haj, azok voltak a jó idők" — sóhajtotta, és nyarakat meg vidám őszöket emlegetett, ame¬
lyekről döbbenten állapítottam meg, hogy a nemzeti elnyomatás szomorú éveiben teltek
el. , Hát nagyapa nem szabadult föl?" — kérdeztem. Csodálkozva nézett rám. Semmit
sor se ee,
foglalkoztatta. Mindezt afféle falusiaknak való dolognak tartották... Illyés 1993/1937:51)
Pontosabban: az üzemszerű racionalitás elemei beszivárogtak az uradalmakba,
és ott , szövetségre léptek" a rendies kiszolgáltatottsággal (miközben a korábbi
relatív biztonság és , patriarchális" viszony feljebbvalók és alárendeltek között
erodálódott), például a fizetések leszorításában. Az egyrészes béres készpénz¬
javadalmazása tizenkettőtől negyven pengőig váltakozik — évente, a , havi kétszáz
pengő fiksszel, az ember könnyen viccel..."""" korszakában.
Vagy , szövetségre lépnek" például a fegyelmezésben:
Arculcsapäsban a pusztai harminc-harmincöt éves koráig részesül. Aztán rendsze¬
rint csak hátulról kap a tarkóra vagy a nyakba, de leginkább csak egyet. Ha a helyzet
úgy hozná, hogy mégis elölről kell leadni neki, a jártas szakértők szerint az gyors és
lefegyverző legyen, határozott és befejező, mint a mondat után a pont, hogy mire az
illető magához tér, már túl is essék rajta, fellebbezhetetlennek érezze.
Az öregekkel szemben az ember lehetőleg módjával folyamodik a közvetlen fegyel¬
mezéshez. Hatvan éven túl legtöbb már a kézemelésre elsírja magát. Nem az ijedt¬
ségtől, hanem a megaláztatás miatt. Akkorára érik meg ugyanis bennük az emberi
méltóság tudata. Pálca, bot, lovaglóostor stb. alkalmazása húszévesnél idősebbeknél
lehetőleg kerülendő. Amíg ugyanis a közvetlen, eleven test által eleven testre irány¬
zott fenyítéket általában megadással, sőt, néha még mosollyal is viselik, szinte az
187 Balogh Béla filmjének (Havi 200 fix, 1936) híressé vált betétdala.
+ 223 +