Oldal 220 [220]
— Önök horogkeresztesek? — kérdeztem.
Fölnevettek. Az egyáltalában nem lényeges. Egyikük véletlenül az. A fiatalabbik
viszont marxistának vallja magát, még hozzá szélsőségesnek, itt az erdő szélén meg¬
mondhatja. Tudósok, vagy legalább is azok szeretnének lenni, ez a lényeges. (Illyés
1933: o. n.)
184
A Pusztulásban csak néha csillan meg az éles tekintetű, önkritikába hajló
u
18.
18
4
a
A hazafiság a mai magyarok közt, a legjobb értelmű is, enyhe zsidózással kezdődik;
ez az előjáték; alapjában nem áll másból, mint csendes sóhajtozásból és mély légvétel¬
ből, mintha csak a tüdő hangszerelése lenne. Az is. Folytatódik a kapitalizmus elleni
sóhajtozással, ami még ugyanaz a terület, majd átcsap a kifakadásokra Pest ellen,
aminek semmi köze az országhoz, tehát a magyarsághoz [kiemelések tőlem — D. Cs.],
ahová az adó ömlik s ahonnan büdösödik a hal. Igy érkezik végre a vidékre, a magyar¬
ság sorsához, ahol aztán a töprengés, azaz búslakodás nagy fekete semmibe fordul, a
beszélgetésnek szomorú legyintések vetnek véget, jelezve, hogy jobb nem is beszélni.
Négy nap alatt három megyében játszottam el ezt a némajátékot vacsora után ro¬
koni körben, ijesztő pontossággal. Minél műveltebb lelkű társaságban ültem, annál
gyorsabban érkeztünk odáig, hogy jobb arról nem is beszélni, igyál, öcsém. Fürkészve
néztem az arcokat, az egész környezetet, mintha valóban valami messze földről jött
utazó lennék. Micsoda egységet is jelenthet ma az, hogy magyarság, tünődtem, a
nyelven kívül milyen kapcsolat van még itt urak és parasztok, gyárosok és munkások
között? Ki itt hazafi? Ez a szó így már üres. A nép számára, ami pedig a nemzetnek
nemcsak többsége, de , éltető eleme" így semmit nem jelent... (Illyés 1933: o. n.)"
Bár zavarbaejtő mondatról van szó: az első fele — , nem vagyok soviniszta, tudom, hogy minden
fajnak egyformán joga van az élethez és a földhöz" — némi ellentmondásban áll a mondat második
felével: , sőt azt is, hogy az élelmesebbnek több joga van, mint a gyöngének." Ha náci németekről
van szó, akkor nehéz nem úgy értelmezni, hogy az , élelmesebbnek több joga van", akár erőszakkal
is megszerezni az életteret (Lebensraum), mint az ott élő , kevésbé élelmeseknek" megtartani
azt.
Az idézett gondolatmenet végül így fejeződik be: , az egyetlen egység, ami összetart bennünket,
csupán a nyelv; láttuk, milyen állapotban van ez a kapocs is." (Illyés 1933: o.n.) Nem, egyáltalán
nem láttuk, sajnos. Vagy inkább szerencsére nem láttuk?
* 219 +