Oldal 219 [219]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
eredeti jelentése , zéró, nulla", a németben a mai napig, míg a magyarban a 16.
század elején következett be a jelentesvältozas. A „mäsodkaszäläsu szena” jelen¬
tesü sarjú szóból 1600 körül alakult ki a választékosabb ssarj" alak, a valóban ősi
uráli "ős -ből a 16. században alakult ki az fősi" — a pedigréjük miatt , magyarabb"
szavak lennének?
A német veszély — ezúttal már idézőjel nélkül — érzékeltetésének egyik legha¬
tásosabb epizódjában Illyés Reichisdeutsch, azaz németországi német fiatalokkal
találkozik. Nyilvánvalóan Wandervogelek — a mozgalom az 1890-es évek óta
létezett, tagjai mindig is erős érdeklődést tanúsítottak a Volksdeutsche (Német¬
országon kívüli németek) iránt, és ez az érdeklődés a két világháború között csak
fokozódott. A magyar íróval 1933-ban, Hitler hatalomra jutásának évében be¬
szélgető württembergi fiataloknál
néprajzi térképek voltak. Ne rémüljenek meg, nem olyan bekebelező térképek, melyek a
Dunántúlt már az egységes nagy Németbirodalomhoz színezik, bár ilyet is láttam már.
Részletes túristatérképek voltak, melyek azonban a hegyek és dűlőútak mellett a vidékek
nemzetiségi helyzetét is feltüntették. Piros jelölte a németet, itt-ott friss piros ceruza. Ez
már a mi pótlásunk, mondta az egyik diák. Hatalmas lángnyelv lobogott a Duna-Dráva
közéből észak felé, láng marta a nyugati széleket, az egész Dunántúl tele kisebb-nagyobb
Elég jól ismerem a mi hivatalos néprajzi térképeinket, azokon is eltünődhet az
ember. Ezek láttán megdöbbentem. Keserűség fogott el, szó nélkül pillantgattam hol
a térképre, hol a diákokra. Idő kellett, hogy tárgyilagosságomat visszanyerjem. Is¬
métlem, nem vagyok soviniszta, tudom, hogy minden fajnak egyformán joga van az
élethez és a földhöz, sőt azt is, hogy az élelmesebbnek több joga van, mint a gyöngének
[kiemelések tölem - D. Cs.]. [...]
— Találkoztunk mi olyanokkal is, vágott közbe a másik, akik alig tudtak már né¬
metül és mégis németnek vallották magukat. Két-három nemzedék is megtagadhatja
származását s a következőben mégis teljes erejével föltámad az összetartozás ősi em¬
léke, mint atavisztikus tudat... — Aztán lassan, elgondolkozva hozzátette még, hogy
szerinte magyar faj tulajdonképen nincs is.
— Mit keresnek önök tulajdonképen erre felé? — kérdeztem.
— Érdekelnek bennünket a németség messze szakadt törzsei. A folklore szempont¬
jából ezek a legértékesebbek.
Különböző adatokat gyüjtenek, egyikük előfizetést is gyüjt valami folyóiratra, me¬
lyet egyenesen a külföldi németek számára szerkesztenek Berlinben. Valami félhiva¬
talos támogatásban is részesülnek. Lelkesedéssel beszéltek munkájukról.
Ezt megértettem. Magam is szivesen útra kelnék ilyen tanulmányokra, mondjuk a
csángók közé. Tisztelettel, egy kicsit irigykedve néztem rájuk.
* 218 +