Oldal 215 [215]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Csoma, Attala, Pula, Kurd, Högyész, Hidegkút... minek hánytorgassam újra, hogy mi vár rájuk? Hogy mi vár az egész Dunántúlra? Falvak villannak elém s merülnek el a sötétségben. Ismerem valamennyit, tudom, hogy fuldoklik bennük a magyarság, a nyelv, melyen magam is már csak dadogni tudok. Dagad, ostromolja őket a német tenger és nincs, ami megállítsa — sorolja sötéten az írása végén Illyés. (1933: o. n.) Az utolsó idézetben felsorolt hat település közül például Csomán és Attalán 1930-ban egyetlen német sem élt (KSH 1932:96), eltűnt az adatokból az 1910-ben itt élt négy, illetve hét német (KSH 1912:28). Kurdon a németek 1910-es 65,796-os aränya (KSH 1912:46) 1930-ra 60%-ra csökkent (KSH 1932:110), és így tovább. Ungváry Krisztián szerint Hidasd esetében nem csak Illyés manipulált a tendenciäkkal és az adatokkal. (Ungváry 2012:264—265) Az eredetileg (1711-ben) sváb és szerb telepesek alapította faluban nem volt református gyülekezet, azt csak a Tiszántúlról ideiglenesen odatelepedett magyarok alapították. Ennek ellenére ,,a hidasi [sic! - D. Cs.] templom »elnemult harangjait« a reformätus teolögia Turul Szövetsegbe tartozö diäkjaia Kälvin teren ällitottäk fel, hogy ezzelis hangulatot keltsenek a sväbok ellen...”. (Ungväry 2012:264) „A dunäntüli nemetek szäama 1920 és 1930 között 8000 fövel csökkent, mig a [dunäntüli] magyaroke 180 ezer fővel növekedett..." (Ungváry 2012:264, sajnos, hivatkozások nélkül). A népszámlálási adatok szerint pedig a magyarországi németek 1920. évi 9996-os aränya 1930-ra 5,5%-ra csökkent. Ami pedig a demográfiai tendenciák szempontjából különösen érdekes: az adott évben anyává váló nők között 1920-ban 9,296 volt a németek aránya, de ezt követően folyamatosan csökkent. 1933-ban az anyáknak már csak 4,6%-a volt német. (Demográfiai évkönyv 2011:1.4.35. adatsor) Ez ráadásul a Trianon előtti korra visszanyúló tendencia: 1896-ban az anyák 11,690-a, míg 1913-ban 8,7%-a volt német. (Demográfiai évkönyv 2011:2.4.13. adatsor) Az ,elnémetesedés" pánik teljesen alaptalan volt: a németek aránya az asszimiláció és az össznépességnél alacsonyabb születési mutatók miatt folyamatosan csökkent a két világháború között. ,Honnan vette Illyés Gyula adatait?" — már leírtam ezt a mondatot, amikor elolvastam Braun Róbert vitacikkét a Nyugat következő számában," amelyben ugyanezt a kérdést teszi fel. (1933:280) Braun feltevése szerint Illyés osztja a s lappangó, nyomtatásban kifejezésre nem jutó nézetet, hogy t. i. a reformátusok az igazi magyarok", és hogy a református egyházközség anyakönyveiből indult 180 A Pusztulást, Braun, Babits, Fülep és mások reagálását, Illyés viszontválaszát, összesen kilenc szerző tizenegy, eredetileg a Nyugatban megjelent cikkét összegyűjtve újraközli: Téglás 1992. * 214 +
