Oldal 214 [214]
OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN s ,J. bátyánk" pedig, ha hiszünk Illyés írásának, nem , hetven körül" járt, hanem több mint 190 éves volt -— hiszen , emlékszik, midőn még szín magyar volt a falu." , Találomra feljegyzek egy-két adatot. Arról szólnak, hogy hány magyar élt 1912ben és hány 1928-ban az alábbi falvakban, melyeknek elnémetesedése már menthetetlen [kiemelés tőlem -— D. Cs.]" — írja Illyés, majd egy kisebb táblázatos felsorolás után (lásd lenn) jött a megzenésített búslakodás: , Babarcon például, melynek kálvinista magyar gyülekezete 1545-ben alakult, ma 424 német él. A magyar iskolának egyetlen tanítványa van; a református pap, aki egyben tanító is, a saját kislányát tanítja benne." (Illyés 1933: o. n.) Vessük össze Illyés és a KSH adatait (4.1. táblázat). 4.1 táblázat. Magyarok és németek száma az Illyés által említett falvakban, a Pusztulás és a KSH adatai szerint település magyarok Illyes | magyarok, ] németek Illyés ] németek, szerint 1928 KSH 1930 | sz. 1933 KSH 1930 Babarc 80 129 424 1388* Garé 119 444 3 Kovacshida 216 418 077 Botyka 283 Peterd (vszeg 104 Kispeterd Botykapeterd (— 649 0 Botyka és Kispeterd egyesitése, 1931) Szava 208 522 22*** „Terenfa” (valöjäban 236 395 10**** Tesenfa) Turony 156 283 10***** * „magyarul tud: 850” — ez azért erdekes, mert Fülep Lajos hozzäszöläsa a vitahoz (1933) egyetlen érdemi érvet hozott: a KSH-statisztikákban , a magyarság helyzetét kedvező színben föltüntetni igyekvő szándék problematikussá teszi az anyanyelvi adatok helyességét". Sajnos nem lehet szebben fogalmazni, mint hogy Fülep Lajos nem mondott igazat akkor, amikor azt állította (1933:283), hogy csak országos nemzetiségi statisztikák lennének, települési bontás nélkül. ": horvát: 1 fő *** horvat: 3 f6 "s bunyevác: 19 fő, egyéb: 12 fő "set horvát: 10 fő, bunyevác: 10 fő Forräs: KSH 1932:76-77, 78-79, 80-81. e 213 "
