Oldal 185 [185]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
akinek ugyanakkor újra meg újra megszakadnak a fontos személyi és szakmai
kapcsolatai — tulajdonképpen érthetetlen okokból.
Vajon ki fogalmazta meg az alábbi, szinte már szerelmi vallomásnak tűnő
leírást?
Németh Lászlótól mindig a három lépés távolságában maradtam. Pedig már ott a
hajón és attól kezdve mindig az együttlét minden percét élveztem. Ránézni is jó volt:
tejfehér bőre, barnás szőkesége, kisfiús elmosolyodásai, állán a kis angyal-rovátka és
főképpen a tekintete megbűvölte a beszélgetőtársat.
Hangszálain mindig szordínót viselt, nemcsak halkan beszélt, de tompítva is; sza¬
vainak utolsó szótagját gyakran leeresztette, mintha mondatot fejezne be, hogy aztán
egy oktávval magasabban folytassa. Úgy sugárzott homlokáról a csillagos értelem,
hogy azt mondhatnám, nőies volt kifinomult vonásaival és hullámvonal-ajkával. De
amint megszólalt, ha szelíden is, ha fátyolos hangon is, ha nagyokat nyelve is, ellen¬
állhatatlanul áradt belőle a makacs, a kérlelhetetlen, a csak győzni hajlandó férfias
erő. (Boldizsár 1989:271)
Az idézet szerzője Boldizsár Iván, de még érdekesebb az alkalom: Boldizsár az
1930-as évek második felében tett Némethtel együtt hosszú , szakmai" utazást
Romániában, többek között Keresztury Dezső és Szabó Zoltán társaságában. Az
útról szóló cikkében aztán Németh ironizált , az úrifiú szociográfuson", akit meg
sem nevez (ahogy egyébként Szabót"? sem).
1936 nyarán Sárközi György" szervezésében tíz szerző , felosztotta Magyar¬
országot", hogy az induló Magyarország felfedezése sorozat keretein belül tíz
szociográfiát írjon. (Boldizsár 1989:410—422) Boldizsár, saját bevallása szerint,
Nagy-Budapestet szerette volna, de azt odaígérték már Németh Lászlónak
(1989:419), aki, a sorozat hatósági elgáncsolása miatt végül nem írta meg terve¬
zett monográfiáját, , csak" az előmunkálatokból összeállított rövid Medve utcai
polgárit (1988/1937). Itt és most, Németh Lászlónak csak ezzel művével" fog¬
lalkozom részletesebben.
159 Igaz, a Boldizsár barátjának számító Szabó Zoltán, akinek a romániai útról írt könyve (1937,
läsd meg Dupcsik 2005:181-184) fülszöveget is Boldizsär Iván írta (1989:266), egy későbbi
visszaemlékezésében ugyancsak kihagyja a nevét; Boldizsár vele szemben megértőbb, de azért
nem hagyja szó nélkül a sérelmet. (1989:272)
160 Sárközi György (1899—1945) író, de főleg szerkesztői-szervezői munkája jelentős, a népi írók
mozgalmának fontos alakja, kulcsszereplő volt többek között a Válasz vagy a Magyarország
felfedezése kiadásában. A hatályos törvények zsidónak minősítették, munkaszolgálatosként halt
meg 1945-ben.
161 Németh László esszéinek Közép- és Kelet-Európával, illetve a Balkánnal kapcsolatos elképzeléseiről
läsd Dupcsik 2005:168-171, 179, 230-231, 236.
+ 184 +