OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G nagybirtok igazgatási központjában volt — Féja szerint ez valójában ,,alfalu”, ami csak új nevet adott a nagybirtokon élők kvázi-feudális kiszolgáltatottságának. Ahol pedig ez sem működött, ott elbocsátották a kialakulóban lévő falu lakóit, majd el is zavarták őket, mondván, hogy ezek szolgálati lakások voltak, és a falut lerombolták. Nem sok ilyen konkrét eset történhetett, de Féja — és a népiek — szimbólumértékűnek tartották az ilyen falurombolást. (Féja 1937:199) Ha a , kasztok" hierarchiáján a másik irányba indulunk el, a középrétegektől lefelé, akkor eljutunk a társadalom legnépesebb csoportjához, a földnélküli szegényekhez. Talán nem Féja félreértelmezése, ha így fogalmazunk: e csoport a ,továbbélő rendiségből," a kibontakozó kapitalizmusból és az egyre erősödő állami felügyeletből a legrosszabb elemek kombinálását kapta, a jó elemek nélkül. A piaci és rendi struktúrák, viszonyok, attitűdök egyaránt a kiszolgáltatottságot növelték, a gyarapodás és mobilitás esélyeit gátolták. A mezei munkás ma áru, mint a búza, a tojás, a marha vagy a baromfi. A parasztvárosban nemcsak állat-, gyümölcs-, csirke- és zöldségpiac van, hanem emberpiac is. [...] A mezei munkás sorsát is a kereslet-kínálat törvényei döntik el, azzal a megszorítással, hogy a kereslet sohasem akkora, mint pl. a lóé s a vágómarháé [...], a kínálat pedig mindig nagyobb, mint a kereslet. (Féja 1937:68) A „botos” szö tajunkon gyűjtőfogalmat jelent. A botosok tulajdonképpen az uradalmak altisztjei, minden majorban más és más botos tisztségeket találunk. (Féja 1937:75) Az aratási munkavállalást a hatóság is ellenőrzi s munkásnak és munkaadónak szerződést kell kötnie. [...] A szerződést a hatóság előtt kötik. [...] A községháza folyosóján ácsorog az aratóbanda. Kakastollas csendőrök mennek végig a folyosón. A jegyzővel e pillanatban a nagygazda s a gazdatiszt tárgyal. Az aratók követelni szeretnének, de a légkör hangfogót szerel a torkukra. (Féja 1937:70) Tehát: munkaerő túlkínálat -- szegénység-éhbér láncolat -- a rendies kiszolgáltatottság hagyományai, amelyet az állam és a közigazgatás is támogat — kialakul egy önmagát újratermelő rossz kombináció. S ez a helyzet mindenkire hatással van, a legszegényebbeket nem , csak" a nagybirtok zsákmányolja ki, hanem - Féja rengeteg példát hoz — a kis- és a kôzépgazdäk is. Sőt, még az állam is. Jó példa erre Mezéhegyes, ahol a nemzetgazdaság számára valóban fontos ménes mellett egy ménesbirtok is állami tulajdonban áll, noha erre valójában nem lett volna szükség. Az állami nagybirtok csillog-villog, kiterjedt a ,villanyer6”, , szülőotthon áll a borjazó tehenek rendelkezésére, mely tiszta, a legkönnyebben fertőtleníthető. A tehenek lepedőre ellenek." Mezőhegyesen a csecsemôhalandésäg 20%-0s (ami magasabb mind a korabeli országos, mind a térségi átlagnál, lásd később), 1934-ben három öngyilkosság és két * 168 *