Page 159 [159]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G s Nagy Lajos nem volt falukutató (noha tapasztalatai voltak a falusi életről: béresek nevelték fel egy tanyán, és általános vélemény szerint a fiktív Kiskunhalom valójában szülőfaluját, Apostagot takarja). s Nagy Lajos nem tartotta magát népi írónak sem, ahogy ők sem kezelték maguk közül valónak (idesorolása tehát részemben némileg önkényes). Némedi Dénes egyenesen úgy fogalmaz, hogy , érhetetlen és ellenszenves lehetett a Kiskunhalom a [népi] szociogräfusok számára... mert teljesen hiányzott belőle az a gondolat, hogy a parasztság valami megújulás forrása lehetne vagy kellene lennie". (Némedi 1985:65)” s A Kiskunhalom formailag tulajdonképpen regény, nem szociográfia. 142 s nincs(enek) főszereplő(k), nincs központi cselekményszál, bár s aregényt megóvja a mozaikokra való széteséstől a szoros időkeret (24 óra), illetve s a térbeli keret — a helyszín szinte kizárólag Kiskunhalom, és ha kilépünk innen, akkor is a faluba tartó, vagy onnan éppen elutazó szereplők szemével látjuk a világot. s Negyvenhat , jelentős szereplőt" számolhatunk össze, akik többsége visszavisszatér, cselekményekben vesznek részt, majd a szereplők egy — részben átfedésben lévő — köre meg is beszéli az , élőben" már leírt cselekményeket. s Tizenöt szereplő részese , komolyabb" cselekménynek, amelyeket általában , folytatásokban", ,vágások" sorozatán át ismerhetünk meg. A , jelentős szereplők" nem okvetlenül nevesített szereplők, mivel s számos olyan személynek is van neve, akik csak egy-egy villanásra jelennek meg, illetve s számos ,jelentős személyiséget" nem a nevén neveznek meg. S nem azért, mintha a szerző , nem tudná" a nevüket. Az idézet folytatása: , A szociográfus ifjúság indulása idején a parasztság nemzeti szerepébe kapaszkodott, ez volt számára a fontosabb, és nem a nyomor ábrázolása, a felrázás és leleplezés." Fontos gondolatok, de inkább egy precíz elmélettörténeti rekonstrukció számára — e kötet nézőpontjából a parasztság , küldetéséhez" kapcsolódó víziók elkoptak már a következő évtizedre, míg a népiek társadalomkritikája erősen hatott a következő két-három társadalomtudományos nemzedék jelentős részére.
