Page 152 [152]
OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN Tünetértékű, hogy Weis fent és később idézett összesen négy kötetében egyetlen alkalommal sem említi a szociológia kifejezését — ez inkább egy államigazgatási/közigazgatási kiindulóponttal jellemezhető társadalomismeret. Csak egy példa a Weis életművében összefonódó normatív és szakmai problémákra: A magyar falu (1931) című művében az 1920-as évi Nagyatádi-féle földreform óvatos kritikáját fejti ki, az , illetékes tényezőktől" várt újabb földreform javaslata pedig kellően homályos, de az biztos, hogy nem a nagybirtokrendszer teljes felszámolásából indult ki."" Mégsem úszta meg, hogy az OMGE (gyakorlatilag a nagybirtokosok érdekvédelmi szervezete) feljelentse őt a miniszterelnöknél, mondván, hogy , állami tisztviselőnek nincs joga izgatni azon kormány intézkedései ellen, amelyeket ő is szolgálni hivatott". A kormányfő valóban kérte is a kiadót vezető Szekfű Gyulát, hogy , a jövőre nézve nagyobb körültekintéssel méltóztassatok vigyázni arra" hogy mit adnak ki (idézi Petrás 2013:3). Márpedig a korabeli földkérdés (6 korábban 3.2.3, illetve a 4. és 5. fejezet hátralévő része) kritikája! nem , csak" morális/politikai kiállás kérdése. A legalapvetőbb társadalmi kérdések egyikének számított, hogy az ország népességének több mint fele mezőgazdasági dolgozó vagy annak családtagja volt, és e tömeg nagyobb részének nem volt a megélhetéshez elegendő földje. De akárhogy is értékelik a fennálló rezsimmel azonosulók, ténykérdés volt, hogy a társadalom egyik legégetőbb problémáján a földreform nem tudott érdemben segíteni (4.1 ábra). összevesse. Azt akarjuk, hogy lehető sokan gondolkozzanak társadalmi jelenségeinken és azokat elemezve, különböző utakon ugyan, de ugyanarra az eredményre jussanak: annak felismerésére, hogy társadalmunk egészséges átalakítása nélkül állami létünk nem erősödik meg és nehezebben találjuk meg helyünket az új Európában." (Weis 1942:6) 13 S „[Fejtegetesünket]...azzal aszomorü megällapitässal kell lezärnunk, hogy az 1920-ban megindult földreform lenyegesen nem vältoztatott a falu struktüräjän, nem järult jelentösen hozzä túlméretezett mezőgazdasági munkásosztályunk apasztásához, sőt a falu társadalmának olyan rétegeit is megingatta a teljes kártalanítás és ezen a réven előálló teher következtében, amelyek addig úgy-ahogy biztonságban voltak. Amennyiben tehát úgy a termelés átszervezése, mint a falu társadalmi összetételének egészségessé tétele érdekében az illetékes tényezők új földreformra határozzák el magukat előbb-utóbb (ezt az új földreformot taktikai nézőpontból, a kedélyek megnyugtatására egyesek földbirtokpolitikának nevezik, jóllehet minden józan földbirtokpolitikában benne van a földreform eleme is és semmiféle földreform sem képzelhető el anélkül, hogy az szerves földbirtokpolitikának legyen része), akkor az 1920-as földreform végrehajtása során szerzett tanulságokat értékesíteniök és a földreform okozta sérelmeket orvosolniuk kell." (Weis 1931:44—45) 138 Érdemes megjegyezni: manapság hivatalosan politikai konszenzus uralkodik e kritikában: még æ a Horthy-korszakra rokonszenvvel nézők sem vetik fel az 1945 előtti birtokviszonyok visszaállításának tervét. Legalábbis hivatalosan nem.
