Page 151 [151]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G 4) Trianon után, Weis szemléletében ismét megjelenik a helyes egyensúly keresése." Nem „csak” a fennällö rezsim politikai/normativ apologetikäja problematikus, de a Horthy-kor kapcsán , erőtlen magyar államról" beszélni szakmailag elfogadhatatlan. Ez az állam kizárólag külpolitikai, katonai értelemben volt „erötlen”. 5) Majd a szerzö sötet celzäsokat ereszt meg bizonyos iränyzatokkal szemben, amelyekben mintha „ez a helyes egyensúly... ismét megbomlott volna". Nem nevezi meg a népi írókat, úgy látszik, hogy ennek az irányzatnak , idegen eredetü”, „a magyar sorskérdéseket hideg közönnyel szemlélő" csoportként való aposztrofálását még 1942-ben is soknak tartotta volna — de egyértelmű, hogy rájuk utalt. 6) Weis, saját bevallása szerint, , elfogultság nélkül törekszik" a magyar társadalom elemzésére — de már a következő mondatban (ismételten) leszögezi: ,nem célunk a bírálat". Jómagam pedig ismét leszögezem: a szerzö politikai/ morális elköteleződését önmagában is problematikusnak érzem," de elsősorban tünetként tartom tanulságosnak. A szerző szerint ugyanis a helyes utakon járó társadalomkutatás el kell hogy jusson a , felismeréshez": , társadalmunk átalakítása nélkül állami létünk nem erősödik meg"."§ hívei aláásták állami épületünket a nélkül, hogy külföldről hozott elméleteik gyakorlati megvalósításával társadalmi visszásságainkat elenyésztették vagy kisebbítették volna." (Weis 1942:5) Az előző lábjegyzet idézetének közvetlen folytatásaként: , A vesztett világháború és a két forradalom szörnyű megpróbáltatásai után egyformán fontos lett a csonka és erőtlen magyar 133 állam létének biztosítása és azoknak a társadalmi erőknek a fejlesztése, amelyek ennek a gyönge államnak kereteit kitölthették és lehetőségeket adtak a reánk erőszakolt békeszerződések megváltoztatására. Újabb és most már helyesebb érdeklődés indult meg a társadalmi kérdések iránt és nem egy bátor kezdeményezés járt eredménnyel." (Weis 1942:5) Ismét az előző lábjegyzet közvetlen folytatásaként: , A legutóbbi években mintha ez a helyes egyensúly: állami létünk és társadalmi mivoltunk vizsgálatának párhuzamossága ismét 134 megbomlott volna. A napi politika és a napisajtó felfedezte a magyar élet sötét sarkait és olyan mozzanatokat tárt elővigyázatlanul, megfelelő komolyság nélkül az olvasótömegek elé, amelyeket a szakemberek már régóta ismertek, orvoslási módjukat megállapították és a javítás útját megjelölték. Amíg ez a nagy érdeklődés csak arra szolgált, hogy a nemzet lelkiismeretét felkeltse és a közvélemény nyomását dobja a serpenyőbe a társadalmi reformmozgalmak mellett, addig helyes és hasznos volt. Mihelyt azonban túllépte ezt a határt, kérdésessé vált eredményessége és felmerülhetett az a gyanú, hogy a javítás vágyából ered-e vagy mellékcélok megvalósításáról van-e szó." (Weis 1942:5) Bár ez természetesen semmilyen szempontból nem ,igazolja" Weis későbbi üldöztetését a kommunista korszakban. (Petrás 2013) A teljes kontextus; ismét az előző lábjegyzet idézetének közvetlen folytatása: , Ez a kis könyv 135 13 a hangzatos szólamok és elfogultság nélkül törekszik arra, hogy a magyar társadalom tükörképét bemutassa. Nem célunk a bírálat. Jelenségeket írunk le tárgyilagosan és az olvasóra bízzuk azt, hogy a tárgyilagos leírásból következtetéseket vonjon, az olvasottakat saját tapasztalataival e 150"
