OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G a személyi kapcsolatok hálózata fennmaradt a konszolidált Horthy-korban is. Tehát: teljes nézetazonosság vagy esetleg a radikalizmus terén kimutatható , fokozati különbségek" jellemezték a jobboldal két irányzatát az irredentizmus, az illiberalizmus, az antikommunizmus, az antidemokratizmus és az antiszemitizmus terén. A személyi kapcsolatokra jó példa Gömbös Gyula pályája, aki a Horthy-korszak kezdetén a radikálisok kormánypárton belüli erős embere volt, majd saját , fajvédő" párt alapításával kísérletezett, de még az 1920-as évek végén visszatért a kormánypártba, ahol végül a miniszterelnöki posztot (1932—1936) is sikerült megszereznie. Igaz továbbá, hogy az 1930-as években a politikai rendszer egésze jobbra tolódott, míg végül egy , látens (vagy rejtett) rendszerváltásba" torkollott — de erről a következő fejezetben lesz szó." Ami itt és most, jelen kötet jelen fejezete szempontjából érdekes: s a Horthy-korszak politikai-társadalmi rendszerét a szélsőbaltól a liberálisokon át egészen a jobboldali radikalizmusig számos ideológiai alapról lehetett kritizálni; s és bár a korszak feszítő társadalmi problémáinak jó részét , örökölte", a világháborús vereség, a román megszállás, Trianon, majd később a gazdasági világválság traumáival megterhelve, a helyzet kezelésének intézkedései, eszközei, stílusa, nem egyszer elsikkasztása miatt a rendszer alapjában véve „räszolgält” a kritikäkra. Ez utóbbi, sommásnak tűnő kijelentést próbálja alátámasztani a jelenlegi, illetve részben a következő fejezet. Itt csak egy idézet álljon, mintegy a fejezet mottójaként, Móricz Zsigmond riportregényéből, amelyben egy paradigmatikus magyar parasztember" " életét akarta megírni: ...én gyerekkoromba, legény koromba [a riportalany 1888-as születésű — D. Cs.] olyan bóldog voltam, de olyan bóldog, hogy azt má ki se lehet gondolni. De akkor más is bóldog volt. Az bóldog egy világ volt... De most mindenki boldogtalan. Mindenki az égvilágon. El van rontva ez az ország [kiemelesek tőlem — D. Cs.], úgy ahogy van, az egész istenség. Hát hogy van ez?... Mért romlott így el?... Hátha az emberi nép felébred és azt mondja, nem jól van ez így, csináljuk másképpen... (Móricz é. n./1932:6) 126 Az utolsó bekezdésekben említett folyamatok részletgazdag elemzését lásd Ungváry Krisztián kitűnő könyvében. (2012; recenzióm a könyvről: Dupcsik 2013b) ,Vágy támadt bennem, hogy megismerjem, megértsem és lerögzítsem ezt az életet, amely voltaképpen az egész magyar világnak leghűbb, ezeréves alapja: egy paraszt élete." (Móricz 1932:5) 12 a * 146 "