Seite 139 [139]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
szemben a Sötét Oldallal — s nem túl hiteles, hogy Jászi befejezett múltat használ
a pár évvel korábbi állítólagos állapottal kapcsolatban. Sajnos, nem hogy , vigasz"
lenne, mint inkább még elkeserítőbb, hogy a , másik oldal" hasonlóan kudarcot
vallott, amikor morálisan hasonlóképp csak a rosszat feltételezték Jásziék (poli¬
tikai-morális) indítékairól, intellektuálisan pedig éppoly kidolgozatlan elképze¬
léseik voltak a korabeli magyar társadalomról (és mintha még kevésbé törekedtek
volna annak megismerésére).
A fejezet utolsó idézete:
Magyarországon, a nyugati civilizáció e legfejletlenebb darabján differenciálatlanab¬
bak a viszonyok [mint téle nyugatral. [...] Es ezzel eljutottunk a Tärsadalomtudomä¬
nyi Tarsasag dolgaihoz. Mint egy szornyen differencidlatlan térsadalom [kiemelesek
tőlem — D. Cs.] tudomanyos szerve, ez a társaság sem szorítkozhatik a puszta elmé¬
letre, a pure science-re, hanem alapszabályszerűen a szociálpolitika művelésével is
foglalkozik, felolvasásokat és vitatkozásokat rendez , és ezekből kifolyólag gyakorlati
mozgalmakat indít". Szóval már alapszabályaink szerint politizálnunk kell s ennek
határait a vezetőség józan eszének és ildomosságának kell megvonni. És azt hiszem
mindenki tisztában van ezen határokkal s azok úgy jelölhetők meg, hogy a mi politi¬
kánknak tudományos politikának kell lenni. Vagyis a mi feladatunk az eszmeváltás,
az eszmeébresztés, a nemzeti lelkiismeret ébrentartása tudományos eszközökkel,
fontos társadalmi bajok okainak kikutatása: de semmi közünk sincs kormányhoz,
pártokhoz, klubokhoz, szóval személyekhez, hanem csakis a dolgokhoz, a tényekhez,
az események kauzalitásához, melyek alapján helyes szociális recepteket igyekszünk
felirni. (Jäszi 1906:329-330)
Az önellentmondások (további) vadászata helyett csak egyetlen, társadalomel¬
méleti szempontból is releváns megjegyzésem lenne: Jászi a magyar társadalom
kétségtelen gazdasági és modernizációs lemaradását a , differenciálatlansággal"
azonosítja. Pedig, ha nem egy sematikus evolucionizmusból indulunk ki, akkor
a korabeli magyar társadalmat inkább komplexebb, bonyolultabb, , differenciál¬
tabb" képletnek is lehetne tekinteni. A két világháború közötti népi szociográfia,
bár képviselői semmivel sem voltak kevésbé amatőrök, mint a Huszadik Század
köre, illetve legalább annyira politikai/normatív indíttatásuk volt, a magyar
társadalom ismeretéből mégis jobban , vizsgáztak" (bár lényegesen ritkábban
használták a szociológia kifejezést).
Főleg erről fog szólni a következő fejezet.