Oldal 137 [137]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Nagy Endre megfogalmazásában , Durkheim-sokk? érte a magyar szociológuso¬
kat (1982, 1993:89—101), s bár ezt a tézist a hazai szociológiatörténészek egy része
vitatja vagy árnyalja (pl. Frank 2008, Némedi 2007). Jásziék ugyanis, bár program¬
szerűen ,a Nyugat felé" fordultak, és ,onnan várták az elméleti fáklyagyújtást", a
francia irányzatban nem csak pozitív, nem csak követendő példát láttak. Az előző
mondatban idézett két töredék, bár Jászi egy, a Huszadik Század első évtizedét át¬
tekintő fontos írásából származik, a teljes szövegkörnyezet nélkül félrevezető lehet:
Minden gondolatunk Nyugat felé fordult: onnan vártuk nemcsak az elméle¬
ti fáklyagyujtást, hanem a gyakorlati kezdeményezéseket is. Úgy éreztük, hogy ex
occidente lux! és nem kételkedtünk benne, hogy a rövid idő múlva diadalmas szo¬
cializmus tabula rasa-t csinálva feudális állapotainkból egyszerre fog átvezetni ben¬
nünket a kommunista gazdálkodást folytató művelt népeknek gazdag, kulturás és
szabad testvéri szövetségébe. (Jászi 1910:6)
A Társadalomtudományi Társaságot és a Huszadik Századot kezdettől gyakran
vádolták azzal, hogy „politizäl” (3.1.2) Jasziek az 1905—1906-os szakítás után
(3.1.3—3.1.4) nyíltan felvállalták, , erkölcsi kötelezettségnek" (1906:327) minősít¬
ve politikai szándékaikat is. , Ami a differenciált társadalmakban inkább kivétel:
az a kezdetleges, differenciálatlanabb társadalmakban szabállyá válik. A politika
és a tudomány szinte egybeforr" — írta Jászi, a Társaság szakadása után. (1906:329)
E sorok szerzője nem veszi komolyan az olyan deklarációkat, amelyek szerint
politikai/normatív elköteleződés és tudományos megismerés mindig és teljesen
összeegyeztethetetlen — de azokat a deklarációkat sem, amelyek szerint e kettő
problémátlanul összeegyeztethető. Nyilvánvaló, hogy politika/normativitás és
tudományos megismerés között hatalmas a (potenciális) feszültség, és meggyő¬
ződésektől, egyénektől, témáktól, társadalmi környezettől, korszaktól stb. függ,
mikor és hogyan kezelhető ez a feszültség, illetve mikor jelentkeznek romboló
kisülések. Nyilvánvalónak tűnik, hogy egy konzervatívnak vagy egy marxistának
nem , csak" az értékei különböznek markánsan, de más-más társadalmi-törté¬
nelmi összefüggésekre van kihegyezve a szemük. A polgári radikálisok markáns
társadalmi változásokat tartottak kívánatosnak, és ez nem , csak" azt határozta
meg, hogyan ítélték meg azokat a honfitársaikat, akik a fennálló társadalmi
rendet (esetleg megreformált változatát) támogatták, hanem társadalomképüket
is. E sorok szerzőjének nyilvánvalóan normatív (sőt, talán , politikai") állásfog¬
lalása szerint: pusztán annak rituális ismételgetése, hogy ez tudományos
15 A latin szállóige (, Ex oriente lux", azaz , Keletről jön a fény") parafrázisa — , Nyugatról jön a
fény!" [D. Cs.]
+ 136 +