Oldal 135 [135]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G a ,városi" nép előtt az ő angol szavaival is, — nekem is mutattak egy , jó angol" hírében álló munkást, a ki azonban a , cool" szón kívül egyebet nem tudott mondani. Meg kell írnom végül, hogy egyik liptómegyei faluban hallottam azt a különös okát a hazavágyódásnak, a melyhez hasonlót két világrészben nem találtam, nevezetesen arra a kérdésemre, hogy miért jött vissza Amerikából, emberem igyen válaszolt: — , Mert ott kétszer is kellett naponként húst ennem, azt pedig nem lehet kibírni." (Hegedűs 1899:65) Haha. Hegedűs mintha kényszeresen rosszat akarna mondania a jelenségről; pl. ha olyan településekről van szó, ahol , bizony nem veszett el a dollár ereje", ott, ha mást nem, akkor az , itthon hagyott asszonyok erkölcstelenségét" (Hegedűs 1899:66--67) emliti. A fenti idezetben azonban az ilyen kiszöläsoknäl is erdekesebb, hogy Hegedüs az amerikai közegnek tulajdonítja a szlovák nacionalizmus erősödését (és tünetértékű módon , pánszlávizmusnak?" nevezi azt). A korabeli magyar elit és politizáló középosztály általános önáltatása volt, hogy nem vették észre: a korabeli nemzetiségi identitáspolitikára a leginspirálóbb hatást éppen a magyar identitáspolitika 1867 utáni sikere gyakorolta; a siker kifejezést a korabeli magyar ellenzék egy része idézőjelbe tette volna, de a nemzetiségiek soha. (Dupcsik 2019) A hosszúra nyúlt tanulmány utolsó előtti bekezdése váratlanul új szempontot hoz napvilágra: Tanulságunk összefoglalva az, hogy míg a magyar középosztálya vagy épen a fölötte állók régi közönyükbe és conservativ nyugalmukba vannak bele öregedve, azalatt a legfrissebb ország legfrissebb eszméit hozzák haza azok, kik alattok élnek és mozgolódásukkal mutatják, hogy ők modernebbek és fiatalabbak akarnak lenni, mint a középosztály. A középosztályra nézve életveszedelmet jelent ez, s a középosztály ezt nem akarja észre venni. Veszteni való idő nincs sok s azért minden napra és minden emberre szükség van, hogy a középosztály megnyíljék a modern eszméknek és ne engedje a természet rendje ellenére megelőztetni [kiemelések tőlem - D. Cs.] magát. (Hegedűs 1899:101) A 101. oldalig kell várni, hogy kiderüljön: Hegedűs világképében a , Magyarország számára rossz" - , a korabeli magyar középosztály számára rossz". Csak egyetlen, de talán nem mellékes kiegészítést tennék a szóban forgó cikkhez: 1905-1907-ben a Magyországról kivándorlók 95,196-a földműves, napszámos, segédmunkás vagy cseléd volt — 0,396-a pedig értelmiségi. (Puskás Juliannát" idézi Léderer 1991:117) 14 Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940, Budapest, Akadémiai, 1982. + 134 +
