Seite 132 [132]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
A fenti pontok közül többeketis példáz az Egyesült Államok bevándorláspolitikájának
leiräsa/megitelese (mert e kettö elvälaszthatatlanul összefonödik). Hegedűs
jogfilozöfiai elmelkedeseket enged meg magänak, amelyek sorän ügy veszi, mint¬
ha az amerikai alkotmäny alapjogkent kezelne a bevändorläst, majd azt ällitja,
hogy alapvető emberi jogokat egyáltalán nem lehetne korlátozni, ami csúsztatás."
Ráadásul zavaró, hogy újra meg újra , csodálkozik" az amerikaiak korlátozó
szándékain. Amikor Magyarországgal kapcsolatban merül fel a bevándorlás
kérdése, Hegedűs magától értetődőnek tekinti, hogy az országnak joga van a
szabályozásra, akár a korlátozásra is."
Hegedűs nagyon egyszerűnek látja a ki-/bevándorlás dinamikáját: az ameri¬
kaiak kezdetben , bárkit" befogadtak — jelentősen nőtt a bevándorlók száma
ennek hatására megnőtt az amerikaiak idegenellenessege — korlätozö intezke¬
dések — a bevändorläs mertekenek csökkenese (amely a tendencia folytatását
jósolja). Hegedűs egyértelműen azt állítja, hogy — szemben mondjuk Németország
kivándorlásával!? — a magyar kivándorlást nem belső, hanem amerikai tényezők
határozzák meg: , És Magyarországon? Magyarországon épen megfordítva:
Amerika befolyása irányítja a kivándorlók számát..." (Hegedűs 1899:74-75) Ez
egy erős állítás, amelyet — bár igazolni nem tudja — a szerző nagyon fontos fel¬
ismerésnek tart. Olvassuk csak tovább az idézetet:
. . embereink manapság annyi magánértesülést kapnak folyton a tengerentúlról, hogy
az amerikai munkapiacz hullámzásai a láthatatlan csatornákon közvetlenül hatnak
Magyarországra; ...úgy odaát, mint itthon tiz ember közül nyolcz azt felelte nekem,
hogy rokoni tudósításra indult el szülőfalujából. De mindezeknél tovább menve meg
lehet állapítani azt, hogy Magyarországnak megvan az a különössége, melyet úgy
fejezhetünk ki, hogy Amerika vonzó ereje mozgatja kivándorlási áradatának apályát
és dagályát... (Hegedűs 1899:74—75)
11
BE
Peldäul az egyesülesi, illetve velemenyszabadsäg joga kapcsän läsd Halmai 1990, 1994, Dupcsik
1996.
A szerző azonban legalább nem , dől be" a már akkor is , népszerű" mítosznak, és nem vizionál
saját korában jelentős , zsidó bevándorlást" Galícia felől: úgy ír a bevándorlásról (Hegedűs
1899:69—70), hogy egyszer sem írja le a , zsidó" szót, de még a , galíciait" is csak egyszer. (Hegedűs
1899:70)
„Egy mäsik kivändorlöt-szällitö orszäg, a német birodalom, a mely négy és félmillió lelket vesztett
el így, nagyon érdekes példát mutat nekünk,; azt látjuk ugyanis nála, hogy a kisebb hullámzásokat
nem tekintve (ilyen volt az 1893-iki tengerentúli válság) általában nem az amerikai, hanem a
németországi viszonyok adják meg a hullámzás főirányát..." (Hegedűs 1899:73)
112
11
u
e 131"