Page 128 [128]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN 3.3 A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIÁJA A HUSZADIK SZÁZADON TÚL 3.3.1 Két , kis" de fontos vizsgálat Freund Gyula bevallottan nem kutatóként, hanem szociáldemokrata aktivistaként és publicistaként jelent meg 1907. október 10-én!" a temesvári dohánygyárban. Mégis, ezen fejezet utolsó szakaszában talán már nem hat a meglepetés erejével, hogy egy kis szociológiai felmérésre is felhasználta a helyzetet: kérdőíveket osztott szét, amelyet vissza is kapott hatvanegy női és tizenkét férfi munkástól. Ez természetesen még erre az üzemre nézve sem reprezentatív minta, "5 az elemzés nagyon rövid és nem professzionális, de mivel táblázatos formában közli az összes eredményt, illetve mivel ebben a korszakban kevés ilyen felmérés született, a cikk értékes forrásnak tekinthető. Freundot leginkább egyrészt a patriarchális attitűdökkel ötvözött modern felügyeleti rendszer (a dohánygyár állami tulajdonban állt), 9" másrészt az üzemben dolgozók egészségügyi állapota foglalkoztatja: az éppen munkából érkező munkásnők 5496-a vallotta magát betegnek, a betegek 7096-a pedig azt állította, hogy ,a gyárban való munkálkodása közben [kiemelés az eredetiben — D. Cs.] betegedett meg." (Freund 1908:94) A minta 91,6%-a lakott egyszobás lakásban, Freund szerint tipikusan hat-hét személy egy szobában, ami redlisnak ttinik (> 3.2.1), bár zavaró, hogy külön erre vonatkozó kérdés nem volt. Mai szemmel nézve azonban a legérdekesebb a családi és genderviszonyok megjelenése. Magyarországon rendkívül szívósan él az a mítosz, hogy ,a nők nem dolgoztak" (- nem végeztek fizetett munkát) a kommunista rendszer előtt (kisegítő mítosz: az első világháború időszaka kivétel volt), vagy legalábbis a férjezett nők a háztartásra korlátozták magukat. Érdemes ezt a mitológiát öszszevetni Freund adataival (3.6 táblázat, vizuálisan megjelenítve a legfontosabb összefüggést 3.9 ábra). 107 A Szociáldemokrata Párt országos sztrájkot kezdeményezett az általános választójog követelése érdekében (ekkor az összlakosság kevesebb, mint 796-a rendelkezett választójoggal). Az országos akció mérsékelten sikeres volt, egyedül Budapesten tüntetett százezres tömeg (, vörös csütörtök"). Mintegy kétezren dolgoztak a gyárban, túlnyomórészt nők, a tizenkét évestől a hetvenéves korosztályig. (Freund 1908:93) Mai viszonyaink megértése szempontjából is fontos tudni, hogy az állam rátelepedése a gazdasági életre (is) nem a kommunista rendszerrel kezdődött: már a 20. század elején, az iparban, kereskedelemben és közlekedésben dolgozók mintegy tizede állami alkalmazott volt. Az állami kiadások elérték a GDP 20-2596-át, a korabeli nyugat-európai mérték mintegy kétszeresét. A dualista korszak összes beruházásának 18-2096-át az állam finanszírozta. (Katus 1987:680-—682) 10: 6 10 © e 127 "
