Oldal 125 [125]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
A kérdezett ember 35 éves, írni-olvasni tudó, jómódú.
— Ki a képviselőtök?
— Tagányi.
— Hova küldte őt a kerület?
— Budapestre. Ott van egy olyanféle hely, mint nálunk a községháza, ahol a képviselők
találkoznak.
— Miért választották meg Tagányit?
— Mert neki volt a legtöbb pénze. (Ezt mint természetes dolgot mondta.)
— Hát ha nem lett volna, akkor is őt választották volna meg?
— Dehogy, sohasem! Akkor jobb embert választottak volna. De ő 6, 10 koronát és még
többet adott az embereknek, azonkívül ételt és italt. Hitemre nagyon sok italt! Így
aztán megválasztották. (Braun 1913:706—707)
Braunitt, a nemzetiségi politika lehetőségénél szúr be lábjegyzetben egy idézetet:
. . [Nézzükl egy bizonyára illetékes embernek, Goga Oktaviánnak, a jeles költőnek, szi¬
gorú kritikáját a nemzetiségi pártról és ezzel szemben véleményét a radikális magyar
politika realizmusáról: , Nézzük egy pillanatra magunk előtt a magyarokat. Látjuk,
hogy az utóbbi időben társadalmi forrongásaik újkori eredményeként demokratikus
áramlat támadt... és noha a magyar politika hagyományos fölfogásával homlokegye¬
nest ellenkező elveket terjeszt, hatalmas visszhangot kelt és azon az úton halad, hogy
országunk beléletében döntő tényezővé legyen. Mi lehet titka e maroknyi ember által
teremtett hatalomnak? Ez egyáltalában nem titok: egy évtized rendszeres szellemi
munkájának műve. Végül van ezeknek az embereknek egy tudományos szemléjük, a
Huszadik Század, mely tíz év óta folytat tudományos propagandát, van társadalomtu¬
dományi könyvtáruk eredeti kutatásokkal és értékes fordításokkal, van népszerűsítő
könyvtáruk és végül most napi agitációul a múlt évben a Világ című orgánumot ala¬
pították. Ily fölszereléssel, természetes, hogy fölrázhatod a közvéleményt letargiájából
és meghódíthatod a magad hite számára... (Braun 1913:706)
Utólagos bölcsességgel persze könnyű deklarálni: Braun naivnak bizonyult, mind
a ,közvélemény meghódítását", mind Goga bókját illetően — s közben nem vette
észre, hogy utóbbi úgy írt a Iribunában, az Aradon megjelenő román nyelvű
kormánylapban ,a magyarokról", mintha már akkor sem Magyarországon élt
volna. Pedig a román politikus, akiről 1912-ben általános vélemény volt, hogy
jóban van a magyar progresszív körökkel, 1914-ben Bukarestbe költözött, ahol a
központi hatalmak - és így Ausztria- Magyarország — elleni hadüzenetért lob¬
bizott, sikerrel. A háború után területét kétszeresére növelő Román Királyságban
Goga miniszterelnök is lett, később a nevéhez fűződött a romániai zsidótörvény.
* 124 +