Oldal 124 [124]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
Szeged környékén sincs másként, hivatkozik a szerző Tömörkény István szóbeli
közlésére. A csicséri parasztok minden állami szervvel kapcsolatban mélységesen
bizalmatlanok. Egy elképesztő történet: , A Maros túlsó partján kincstári földek
vannak, amelyet körülbelül ellenséges területnek néznek." (Braun 1913:702)
Amikor a Maros elkezdte a falu határát mosni, egy éjjel átvágták a kanyarulatot,
hogy a kincstári földek felé vezessék a folyót, ami egy személyes ellentét miatt
azonban kiderült:
A csendőrök megjelentek a községházán, és a megidézett tetteseket a parasztokkal
szemben szokásos kínzásokkal Ikiemelés tőlem — D. Cs.] vallatóra fogták. Ennek híre
gyorsan elterjedt a faluban, a lakosok a községháza elé gyűltek, és oly fenyegető ma¬
gatartást tanúsítottak, hogy a jegyző kijelentette a csendőröknek, hogy a bekövetke¬
zőkért felelősséget nem vállal. Erre a csendőrök a beidézetteket szabadon bocsátották,
többé az egész ügyet nem bolygatták, mely azóta el is aludt. (Braun 1913:702)
A csendőrség később is visszatér külön témaként:
A tanító, ki különben a csendőrség intézményéről igen jó véleménnyel van, ezeket
mondta válaszul: Nem igen szeretik őket, különösen a csendőröket. Haragszanak, ha
a csendőr igazságtalanul megveri őket, noha ez érthető, mert ha valaki véletlenül a
bűnös társaságában volt, a csendőr joggal gyanúsítja őt is és őt is megveri [kiemelés
tőlem - D. Cs.]. Aztán azért is haragszanak, hogy mért olyan büszkék a csendőrök,
mikor csak béresek és suszterek voltak.
Annyi bizonyos, hogy a csendőrség brutalitása miatt a leggyűlöltebb intézmé¬
nyek egyike és e gyűlöletnél csak talán a csendőröktől való félelem nagyobb. (Braun
1913:702)
Mint az előző alfejezetben is említettem, utólagos mítosz — ironikus módon a
mai jobb- és baloldal közös mítosza, csak más-más előjellel —, hogy a korabeli
progresszió megértő lett volna a nemzetiségiekkel kapcsolatban." Braun is, bar
kritikai éllel említi, hogy ha tiszta országgyűlési választások lennének, akkor a
kormánypárti jelölttel szemben a nemzetiségi jelölt győzne — de rögtön hozzá¬
teszi: nem azért, mintha a helyiek a nemzetiségi programmal rokonszenveznének,
hanem mert az ő anyanyelvükön szól. (Braun 1913:706)
Gyöngyszem a következő - kivételesen szó szerint lejegyzett — interjú is:
16 A csicsérieknek a szociáldemokratákról csak az jutott eszükbe, hogy amikor Aradon napszá¬
moskodnak, és a szervezett munkások tiltakozására kirúgják őket , hogy , a szocialisták bocsátják
el őket". (Braun 1913:700)
e 123 "