Seite 106 [106]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN Vagy az a genderviszonyok szempontjából is érdekes részlet, amelyben Braun arról ír, hogy a munkások között házasság előtti? szexuális élet létezik, és el is fogadják, de nagy a nyomás, hogy a kapcsolat mielőbb házassággá alakuljon. Ez a szabály azonban csak egyenrangúak közti viszonyra vonatkozik. Más szempont alá esik a ,rangon aluli" viszony, amilyenek különösen az egy faluból való munkások és cselédleányok közt fordulnak elő. A parasztszülőktől származó iparossegéd t. i. magasabb társadalmi osztályhoz tartozónak véli magát és egy a városban szolgáló cselédleánnyal való házasságot mésalliance-nak tekintene. Miután a leány is többre tart egy munkást pl. egy falujabeli parasztlegénynél, aki a városban katonáskodik, a viszony könnyen jön létre, a házasság ellenben annál nehezebben. (Braun 1909:517) Az 1945 előtti társadalomról számos mítoszt, illetve Braun korábban idézett »kommunizmusban élnek”-gondolatat is érdekesen arnyalja az idézet kontextusa: A csecsemőt természetesen anyja maga táplálja, hacsak lehetséges. Nagy ritkán, kivételesen fordul elő, hogy az anya a magáé mellett még egy idegen gyermeket szoptat. Minthogy a családfő keresete legtöbbször nem elegendő a család eltartására, az anyának is kereset után kell látnia. E kereset folytán többnyire a házon kívül kell munkát vállalnia, így tehát a gyermekek szülői fölügyelet nélkül vannak. Ha van köztük nagyobbacska, az gyakorolja a fölügyeletet, ha nincs, valamely jószívű szomszédasszony. Bizonyos tekintetben csodálni lehet, hogy a szomszédasszony talán sohasem tagadja meg e gonddal és felelősséggel járó szolgálatot, de számos más esetben tapasztaltam Kropotkin herceg szavainak igazságát, hogy a szegények sok tekintetben valóságos kommunizmusban élnek és nyomorúságukban támogatják egymást. Ha azonban senki sincs, akire gyermekeiket bízzák, egyszerűen bezárják őket egész időre a szobába, ahol aztán kedvükre sírhatnak, míg szüleik haza nem jönnek [kiemelések tőlem — D. Cs.]. (Braun 1909:515) A harmadik , esettanulmány" a felvidéki Pelsőc faluval, pontosabban a pelsőci romák társadalmi helyzetével foglalkozik (Bergstein Béla: A cigánykérdés megoldása, 1910). Mivel eddigi legfontosabb művem a cigányok/romák magyarországi diskurzusaival foglalkozik, zavartan szembesültem azzal, hogy mindkét kiadásból (Dupcsik 2009a, második, átdolgozott kiadás 2018b) kimaradt a Huszadik Század tudomásom szerint egyetlen, a témával foglalkozó cikkének még az említése is. §9 A házastársát elhagyó — Braun érezhetően csak férfiról tudja ezt elképzelni — férj kiközösítésre számíthat, új párja pedig gyakran verbális és fizikai inzultusoknak van kitéve. S , noha a fiatalabb munkás-nemzedék egészen vallásellenes, a házasságot rendben levőnek csak úgy találja, ha az az államin kívül egyházi elismerésben is részesül." (Braun 1909:517) + 105 +
