Seite 106 [106]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
Vagy az a genderviszonyok szempontjából is érdekes részlet, amelyben Braun
arról ír, hogy a munkások között házasság előtti? szexuális élet létezik, és el is
fogadják, de nagy a nyomás, hogy a kapcsolat mielőbb házassággá alakuljon.
Ez a szabály azonban csak egyenrangúak közti viszonyra vonatkozik. Más szempont
alá esik a ,rangon aluli" viszony, amilyenek különösen az egy faluból való munkások
és cselédleányok közt fordulnak elő. A parasztszülőktől származó iparossegéd t. i.
magasabb társadalmi osztályhoz tartozónak véli magát és egy a városban szolgáló
cselédleánnyal való házasságot mésalliance-nak tekintene. Miután a leány is többre
tart egy munkást pl. egy falujabeli parasztlegénynél, aki a városban katonáskodik, a
viszony könnyen jön létre, a házasság ellenben annál nehezebben. (Braun 1909:517)
Az 1945 előtti társadalomról számos mítoszt, illetve Braun korábban idézett
»kommunizmusban élnek”-gondolatat is érdekesen arnyalja az idézet kontextusa:
A csecsemőt természetesen anyja maga táplálja, hacsak lehetséges. Nagy ritkán, ki¬
vételesen fordul elő, hogy az anya a magáé mellett még egy idegen gyermeket szoptat.
Minthogy a családfő keresete legtöbbször nem elegendő a család eltartására, az anyának
is kereset után kell látnia. E kereset folytán többnyire a házon kívül kell munkát vállalnia,
így tehát a gyermekek szülői fölügyelet nélkül vannak. Ha van köztük nagyobbacska, az
gyakorolja a fölügyeletet, ha nincs, valamely jószívű szomszédasszony. Bizonyos tekin¬
tetben csodálni lehet, hogy a szomszédasszony talán sohasem tagadja meg e gonddal és
felelősséggel járó szolgálatot, de számos más esetben tapasztaltam Kropotkin herceg
szavainak igazságát, hogy a szegények sok tekintetben valóságos kommunizmusban
élnek és nyomorúságukban támogatják egymást. Ha azonban senki sincs, akire gyer¬
mekeiket bízzák, egyszerűen bezárják őket egész időre a szobába, ahol aztán kedvükre
sírhatnak, míg szüleik haza nem jönnek [kiemelések tőlem — D. Cs.]. (Braun 1909:515)
A harmadik , esettanulmány" a felvidéki Pelsőc faluval, pontosabban a pelsőci
romák társadalmi helyzetével foglalkozik (Bergstein Béla: A cigánykérdés meg¬
oldása, 1910). Mivel eddigi legfontosabb művem a cigányok/romák magyaror¬
szági diskurzusaival foglalkozik, zavartan szembesültem azzal, hogy mindkét
kiadásból (Dupcsik 2009a, második, átdolgozott kiadás 2018b) kimaradt a Hu¬
szadik Század tudomásom szerint egyetlen, a témával foglalkozó cikkének még
az említése is.
§9 A házastársát elhagyó — Braun érezhetően csak férfiról tudja ezt elképzelni — férj kiközösítésre
számíthat, új párja pedig gyakran verbális és fizikai inzultusoknak van kitéve. S , noha a fiatalabb
munkás-nemzedék egészen vallásellenes, a házasságot rendben levőnek csak úgy találja, ha az
az államin kívül egyházi elismerésben is részesül." (Braun 1909:517)
+ 105 +