Page 105 [105]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
kik a lakás fölmérésében voltak segítségemre, 1908. áprilistól 1909. februárig. A tömér¬
dek összegyűjtött számmal és adattal fölöslegesnek tartom terhelni az olvasót, jobbnak
láttam ehelyett gondosan kiválogatni a legtanulságosabbakat. (Braun 1909:514)
A száz évvel későbbi szakmai olvasó számára persze jóval több adat sem lett
volna , túl sok", de a publikált információk — az adatok és a kvalitatív ismeretek
— általában relevánsak és érdekesek. Például annak megfigyelése, hogy a maros¬
vásárhelyi munkások nagy része első generációs munkás; az iskolázottság hasz¬
náról a többség meg van győződve; a férfiak többsége kifejezetten vallásellenes,
míg a nők általában hívők; viszonylag kevesen olvasnak könyveket, a legnépsze¬
rűbb a Biblia és Petőfi, a Népszava a családok több mint harmadában jár. A la¬
káshelyzet pedig, a jelek szerint nem csak Budapesten volt tragikus:
s miközben az általa meglátogatott családok kétharmadában gyerekek is vol¬
tak (Braun 1909:517),
s a lakások 6496-a egyszobás;
s a két-háromszobás lakásoknál a család télen gyakran a konyhába húzódik,
mert a szobát nem tudják fűteni;
s a lakások 4896-ának , vert agyag?" fala van, a lakások 42,796-a sötét vagy
nedves vagy mindkettő.
s , Erkölcsi szempontból is érdemes tudni, hogy 1052 személyre 452 ágy jut,
vagyis a 14 éven aluli gyermekeket 1/2-nek véve, csaknem 2 embernek jut
egy ágy." (Braun 1909:522)
e Egy átlagos lakás 19,3 m3; , a lakások túlnyomó részében külön konyha sincs,
természetesen többnyire ez egyetlen helyiségben főznek, itt mossák a fehér¬
neműt, sőt néha itt is szárítják." (Braun 1909:523)
, Számos... esetben tapasztaltam Kropotkin herceg szavainak igazságát, hogy a
szegények sok tekintetben valóságos kommunizmusban élnek és nyomorúságuk¬
ban támogatják egymást" — áradozik egy helyütt a szerző. (Braun 1909:517) Túl
azon, hogy az idézet, mint majd hamarosan idézni fogom, amúgy meglehetősen
nyomasztó szövegkörnyezetben jelenik meg, más részletek is azt sugallják, hogy
önzetlen szolidaritás maximum a kutatott háromszáz családos mikromiliőben
érvényesül. Lásd például:
Megvan bennük a paraszt szűk látköre, makacs önzése és a röghöz való ragaszkodä¬
sa. Legnagyobb sérelemnek tekintik a máshonnan jövő munkásokat, kiknek egyenlő
jogait legkevésbbé sem hajlandók elismerni. (Braun 1909:514)
+ 104 +