Seite 98 [98]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
Az iskola hozzásimul a társadalomhoz, amelyből kinőtt. Kissé a tükörképét is
mutatja... Magyarország ma, inkább mint valaha, a földesurak országa. A vadászó,
káromkodó és bajuszos meg a miséző, szentéletű és borotvált arcú földesuraké. Az ő
javukra dolgozik az állam gépezete s mindenki más számára csak annyira, amennyire
a föld ezen világi és papi fejedelmeinek szüksége van szolgálataira. Az ő számukra
dolgozik a magyar iskoláztatás is elsősorban. (Kunfi 1908:555-556)
Azt az összefüggést, hogy , az egyház" (konzekvensen így, egyes számban hasz¬
nálja a kifejezést) a fenntartója a legtöbb oktatási intézménynek, azonnal rövid¬
re is zárja: , Az ő műve a magyar analfabétaság." (Kunfi 1908:556) , Az egyház"
tehát egyrészt közvetlenül felelős az oktatásügy állapotáért, másrészt pedig
közvetve, azáltal, hogy a társadalom alapvető jellegzetességeit meghatározó
jellege van (vö. ,agrár-klerikális társadalom").
Mire van szüksége a huszadik században az agrár-klerikális társadalomnak? Igény¬
telen, tehát tudatlan munkásokra: olcsó munkaerőre. Ezt állítja elő a magyar elemi
iskoláztatás. Az agrárklerikális ideológiában megnövekedett polgárságra a hivatalnoki
világban és a szabad pályában. (Kunfi 1908:556)
Kunfi adatok sorát hozza fel, amelyek az ő számára érezhetően csak a , vádemelés"
illusztrációi vagy bizonyítékai, de az utókor szociológiatörténeti vagy társadalom¬
történeti nézőpontja számára éppen ez teszi érdekessé a cikkét. Példának okáért:
s miközben a népiskolai törvény 40. évfordulóját ünnepelték, a hat éven felü¬
liek 38,8%-a még mindig analfabéta volt.
s Márpedig ez nem tekinthető pusztán a , múlt örökségének", mert Kunfi
korában is volt mintegy 645 ezer olyan iskolaköteles korú gyerek, aki nem
járt iskolába (az ilyen gyerekek 20,496-a).
e Egy tanítóra átlagosan 84 tanuló jutott. És ez csak az átlag, figyelmeztet
Kunfi, mert voltak olyan falusi iskolák, ahová csak húsz-huszonöt tanuló
járt, míg másutt — konkrét példákat hozott — 268, illetve 275 tanulót ,ta¬
nított" egyetlen tanító.
s A népiskolák 68,5596-ában osztatlanul — egy tanteremben, egy tanító által
egyszerre — tanították a hat évfolyamot.??
s 2931 népiskolában (17,7%) 8 hénapnal is rövidebb a tanítási idő. (Kunfi
1908:556-557)
83 Az elterjedt , négy elemi" formula ellenére az 1868. évi népiskolai törvény hat év tankötelezettséget
írt elő. Négy év elemi után lehetett azonban középszinten továbbtanulni, noha a Monarchia
idejében a megfelelő korosztályok egy számjegyű százaléka tudta ezt az elvi esélyt realizálni.
+ 97 +